Nemzetközi segélyt kér Románia az árvíz miatt

Traian Basescu elnök csütörtökön a román fővárosban találkozott Danuta Hübnerrel, az EB regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón a román államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Pontosabban azt kérte, hogy Románia a Phare-alapokból 20 millió eurót felhasználhasson az árvíz által tönkretett gátak, utak, hidak és más közművek helyreállítására.

Ugyanakkor az államfő szóvivője bejelentette, hogy Traian Basescu elnök szorgalmazta a román kormány és a Világbank lépéseit, melyek célja 33 millió dollár átirányítása a meglévő tervekből az árvíz által súlyosan megrongált infrastruktúra és lakóházak sürgős helyreállítása.

A miniszterelnök hangozatta: az anyagi károk arányát tekintve a moldvai árvíz sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a tavaszi bánsági árvíz. Tariceanu bejelentette, hogy Románia segítséget kért az EU tagországaitól, amikor a nap folyamán ő is találkozott Danuta Hübner uniós megbízottal és az EB bukaresti képviseletvezetőjével. Az uniós politikusok biztosították afelől, hogy az EU kész segíteni akár felszereléssel, akár pénzzel a tönkrement infrastruktúra helyreállításában – mondta a román kormányfő.

Víz alatt az ország fele

Katasztrofális árvizek pusztítanak Romániában, az özönvízszerű esőzések miatt az ország területének fele víz alá került; öten meghaltak, öten pedig eltűntek. Csütörtöktől a román hadsereg egész állományát és szállítási kapcitását az árral küzdő hatóságok rendelkezésére bocsátották – jelentette be Teodor Atanasiu nemzetvédelmi miniszter.

A katasztrófaméretű esőzések az ország 42 megyéjéből 32-ben súlyos károkat okoztak. Víz alá került 482 város, község és falu; az ár megrongált vagy elsodort több mint 11 ezer lakást, lakóházat és 15 ezer gazdasági épületet; víz pusztította el a termést több mint 53 ezer hektáron; az árból kimentett vagy az elöntött helységekből kitelepített személyek száma megközelíti a tízezret.

A hegyvidéki patakokon és folyókon órák, sőt percek alatt keletkezett árhullám a hidak százait sodorta el, gáz- és villanyvezetékeket döntött le, országutakat és vasúti töltéseket sodort el országszerte, de különösen Dél-Moldva és Olténia területén.

Moldvát kettészakította az árvíz: a térség északi és déli megyéi között megszűnt – a légi utat leszámítva – minden fajta közlekedés. Bukarest és Moldva között a hadsereg légihidat létesített, hogy eljuttathassák a legsürgősebb és legfontosabb élelmet, ivóvizet és gyógyszereket a rászorultaknak.

Az órák alatt folyammá dagadt moldvai Szeret folyón egy helyen át kellett vágni a gátat, hogy elejét vegyék egy egész térséget fenyegető katasztrófának – ennek ellenére volt olyan hely, ahol a megáradt, tomboló folyammá duzzadt Szeret áttörte a gátat és ezreket szigetelt el a külvilágtól.

A károk felmérése majd csak a bajba jutottak kimentése és biztonságba helyezése, az ár levonulása után kezdődhet el – közölték a román kormány illetékesei; de az máris bizonyos, hogy az egy-másfél hónappal ezelőtti bánsági árvíznél is súlyosabb moldvai árvíz sokmillió eurós kárt okozott Romániában.

Román meteorológusok kimutatásai szerint július 7. és 13. között 12 olténiai, havasalföldi, moldvai és erdélyi megyében négyzetméterenként 224 és 170 liter közötti csapadék hullott.