Portugália egész területét rendkívüli aszály sújtja
Immár egész Portugália területét sújtja a rendkívüli aszály. Ilyen súlyos szárazságra nem volt példa az 1940-es évek óta az ibériai országban. Az ország területének közel 80 százaléka él át "rendkívüli" szárazságot, de a maradék 20 százalékban is régen láttak már csapadékot.
A Nemzeti Vízintézetnek a szerdai lapokban publikált jelentése szerint az októberben kezdődött szárazság július első felében átterjedt a hegyvidékekre is, amelyeket pedig eddig megkímélt az utóbbi 60 év legsúlyosabb aszálya. A legkatasztrofálisabb a helyzet Alentejo és Algarve tartományokban. Jelenleg 21 településen kell vízkorlátozásokat alkalmazni, több mint 26 ezer embert csak lajtoskocsikkal tudnak vízzel ellátni.
Több mint ezer tűzoltót vezényeltek az ország különböző részeire és helyeztek készültségbe az erdőtüzek miatt. A tüzek már 30 ezer hektárnyi erdőterületet pusztítottak el az idén, 30 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor.
A szárazság a víztározókat is érinti: a dél-portugáliai Ourique közelében egy tó teljesen kiszáradt és eddig 75 tonnányi elpusztult halat szedtek ki medréből az elmúlt egy hét alatt. Számos más tóból kifogták a halakat, hogy a további pusztulást megakadályozzák.
A portugál nemzeti statisztikai hivatal előrejelzése szerint az idén kevesebb mint felére csökken az ország gabonatermése az aszály miatt. A portugál gazdaszövetség mintegy 2 milliárd euróra becsüli a veszteséget.
A lisszaboni kormány országos kampányba kezdett, hogy figyelmeztesse a lakosságot a szárazság veszélyeire. Humberto Rosa környezetvédelmi államtitkár a Jornal de Negocios című napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy mindenkinek küldenek egy képeslapot, amelyen felhívják a figyelmet a víztakarékosságra.
Csütörtökön Portugáliába várják Mariann Fischer-Boelt, az Európai Unió bizottságának mezőgazdasági és környezetvédelmi biztosát, hogy felmérje az aszály okozta helyzetet.
A korábbiaknál melegebb volt 2022 ősze
Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében.
Ezért viharosabb a déli félteke
A déli féltekén mintegy negyedével viharosabb az időjárás, mostanra kiderült, ez pontosan milyen tényezőknek köszönhető.
Egykor tó volt, ma port okádó sivatag
Az Aral-tó valamikor a világ negyedik legnagyobb tava volt, mára azonban az üresen maradt meder porát több száz kilométerre is elhordja a szél.
Fókák pusztultak el a Kaszpi-tenger partjainál
A Kaszpi-tenger dagesztáni partszakaszán, környezetszennyezésre utaló jeleket nem észleltek - jelentette ki Szvetlana Ragyionova, az orosz szövetségi természetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva a hírt az MTI tette közzé.
Cunami az ősi Marson?
A NASA Viking-1 szondája 1976-ban landolt a Marson, egy új kutatás szerint könnyen lehet, hogy egy ősi cunami helyszínén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
