Útnak indult a Discovery
Női parancsnokkal, héttagú legénységgel útnak indult a Discovery amerikai űrsikló közép-európai idő szerint kedden délután a Nemzetközi Űrállomás felé a floridai Cape Canaveral kilövőállomásról. Indulásával két és fél év szünet után először emelkedett magasba amerikai űrrepülőgép.
A Columbia 2003. február 1-én bekövetkezett katasztrófájából tanulva eddig soha nem látott repülésbiztonsági intézkedések közepette indították el az amerikai űrhivatal a Discoveryt. Az indulás előtt a NASA közölte, hogy az űrsikló üzemanyagtartályának szintmérője kiállta a próbát. Utóbbi rendellenessége miatt állították le az eredetileg július 13-ra tervezett start előtti visszaszámlálást.
Az üzemanyag-szintmérők meghibásodása ugyanis komoly veszélyt jelentő mérési probléma: ezen érzékelők jelzésére állítják le ugyanis az űrrepülőgép hajtóműveit a felemelkedéskor. Ha túl korán vagy túl későn érkezik a stop-jelzés, akkor tragédia következhet be. A július 13-ai kilövés előtt a szenzor alacsony üzemanyagszintet mutatott annak ellenére, hogy a kétmillió literes, folyékony oxigént és hidrogént tartalmazó tank – természetesen – tele volt.
A keddi visszaszámlálás azonban zökkenőmentesen zajlott. Az űrsiklót magyar idő szerint 16 óra 39 perckor lőtték fel, nyolc perc 29 másodperc múlva ért Föld körüli pályára. A héttagú legénység élén a 49 éves Eileen Collins áll, aki korábban háromszor járt már az űrben. Ő volt az első női űrsikló pilóta és parancsnok. ( Az űrhajósnő életrajza >> ). A legénység hat amerikaiból és egy japánból áll.
A Discovery, amelynek ez a 31. útja, utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, valamint biztonsági berendezéseit teszteli. A tervek szerint két nap múlva érkezik az űrállomásra. A legénység egy hetet tölt majd az űrállomáson. A Kennedy Űrközpontba augusztus hetedikén délelőtt térnek majd vissza.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
