A NASA ismét repülési tilalmat vetett ki az űrrepülőgépekre
Ismét repülési tilalmat vetett ki a NASA az amerikai űrrepülőgépekre, miután a szerdán útjára indított Discoveryről az emelkedés közben készített videofelvételek egyike azt mutatta, hogy egy jókora habszigetelő-darab vált le az űreszköz külső üzemanyag-tartályáról. A Discovery csütörtök kora délután megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra.
Bill Parsons, az űrsikló-program igazgatója azonban rögtön le is szögezte: a levált anyagdarab nem sértett meg a keringőegység külső burkát. Ez tehát nem veszélyezteti a mostani küldetés biztonságát. Amíg azonban megnyugtatóan nem tisztázzák a mérnökök, hogy miért szakadt le a szigetelődarab, újabb űrrepülőgép-indításra, nem adnak engedélyt.
A mintegy fél kilogrammos, bőrönd nagyságú szigetelőhab-darab leszakadását egyébként a Discoveryre szerelt kamerák által készített felvételek egyikén vették észre a szakemberek.
A Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófáját is egy, a külső tartályról az indításkor leszakadt habszigetelő-darab okozta, mivel az megsértette a keringőegység külső burkát. Az így keletkezett résen a Föld sűrű légkörébe való visszatéréskor forró levegő áramlott az űreszköz baloldali szárnyába, ami miatt a Columbia felrobbant.
A Discovery legénységének első munkanapja is jórészt az új repülésbiztonsági intézkedésekben előírt ellenőrzések jegyében telt el. A reggeli zenés ébresztő után az űrsikló robotkarjára erősített képdigitalizáló rendszerrel, majd egy nagyfelbontású infravörös tartományban fényképező kamerával pásztázták végig az űrrepülőgép két szárnyát, illetve hátsó függőleges vezérsíkját, hogy meggyőződjenek arról: a hővédőcsempék nem sérültek meg. Ez a tevékenység nyolc órán át tartott. Eközben Eileen Collins prancsnok James Kelly másodpilótával az űrrepülőgépet a csütörtöki kikötéshez szükséges pályára állította.
Az előzetes terveknek megfelelően a Discovery közép-európai idő szerint 13 óra 18 perckor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással (ISS). Előtte azonban – ugyancsak az új biztonsági szabályok értelmében – Eileen Collins 180 méterre az űrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanővert hajtott végre. Ezután az űrsikló hasát mutatva elrepült az ISS fölött, miközben az űrállomáson dolgozó orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips a bázis Zvezda nevű orosz moduljából fényképezte a Discoverynek azt a részét, amely az űrrepülőgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery ottani hővédőburkolata.
A két űrhajósnak mindössze 93 másodperce volt arra, hogy részletesen lefotózza az űrsiklót az orrától a tatjáig. A képeket a fedélzeti számítógépen keresztül a Johnston űrközpontba továbbítják, ahol az amerikai űrhivatal (NASA) szakértői elemzik majd. Az első eredmények a hét végére várhatók.
A szakértőknek hatalmas mennyiségű információt kell feldolgozniuk, többek között azokat az adatokat is, amelyeket korábban az űrsikló robotkarjára erősített képdigitalizáló rendszerrel, majd egy nagyfelbontású infravörös tartományban fényképező kamerával készítettek, végigpásztázva az űrrepülőgép két szárnyát, illetve hátsó függőleges vezérsíkját, hogy meggyőződjenek arról: a hővédő csempék nem sérültek-e meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Lehet, hogy a Földnek is volt gyűrűje
Mintegy 466 millió évvel ezelőtt a Föld egy ideig a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűvel rendelkezhetett.
Kilenc napon át rezonált a bolygónk egy sziklaomlástól
A szakemberek szeizmikus jelek alapján rekonstruálták, mi is történhetett egy grönlandi fjordban.
Égi jelenségek 2024. október első felében
Figyeljük meg az állatövi fényt, hajnali és esti holdsarlónk is lesz, a hónap közepén az alkonyi égen kereshetjük már az üstököst is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
