A Földről származik a Hold nitrogénkészlete?

Régóta találgatják a tudósok, hogy a Holdat borító felszíni porréteg miért tartalmaz olyan sok nitrogént. Ugyan gyanították már korábban is, hogy ez az elem valahonnan kívülről került a szomszédos égitestre, a szakértők mindeddig nem jutottak közös nevezőre arról, hogy pontosan honnan is származhat. Szó volt régebben az intersztelláris (csillagközi) gázokról, akárcsak az üstökösök és az aszteroidák törmelékeiről – mint lehetséges forrásokról.

A legnépszerűbb elmélet szerint a nitrogén a Napból származik, és a napszéllel együtt jutott a Föld kísérőjére. (A napszél elektromosan töltött részecskék forró és rendkívül erős áramlását jelenti, amely a Napból „fakad”. A napszél ionizált gázokból áll, a nagy hőmérséklet miatt ugyanis elektronok szakadnak le az atomokról.)

A napszél azonban nem ad minden kétséget kizáró magyarázatot a Hold felszínén található nagy mennyiségű nitrogénre, és az is feltűnő, hogy a különböző nitrogénvegyü is szokatlan kombinációban fordulnak elő az égitesten. Mindezt Minoru Ozima és a Tokiói Egyetemen dolgozó kollégái vetették fel a Nature folyóiratban frissen megjelent cikkükben. A japán tudósok úgy gondolják, hogy a nitrogén minden bizonnyal a Földről származik, méghozzá abból a korból, amikor bolygónknak még nem jött létre mágneses mezeje.

Szimulálni már jól tudják…

A kutatók különféle szimulációkkal modellezték a kémiai elem Holdra való lehetséges eljutását. Az eredmény megerősítette hipotézisüket: ha a Földnek nem lenne mágneses mezője, a napszél bolygónk felső légköréből kvázi „szállítószalagként” sodorná a Holdra a nitrogén gázt. Ott pedig a felszíni kőzetekbe ütközve beépülne a meglévő struktúrákba.

A számítások eredményei jól egybeesnek a Holdon mért nitrogénmennyiséggel – állítják a japán kutatók. Eszerint röviddel a Föld és a Hold keletkezése után lehetett egy olyan időszak, amikor a Föld mágneses mezeje vagy egyáltalán nem létezett, vagy pedig sokkal gyengébb volt, mint manapság.

A tudósok ezek után azt is remélik, hogy sikerül megállapítaniuk a Föld mágneses mezejének keletkezési időpontját. A mágneses mező ugyanis meggátolja a napszél eljutását a Föld felszínére, és így a nitrogént is a légkörben tartja. Ezért a földi mágneses mező keletkezésénél korábbi holdkőzeteknek több nitrogént kellene tartalmazniuk. Ha a Hold kőzeteinek kormeghatározása jobban előrehalad, akkor ezt a váltást is nyomon lehetne követni, és ily módon a Föld mágneses mezőjének korát is meg lehetne állapítani.