Mi értelme van a Nemzetközi Űrállomás fenntartásának?
Sem tudományos, sem anyagi szempontból nem érdemes fenntartani a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS) - erre a következtetésre jut internetes honlapján a The New York Times című lap, amely szerint az amerikai űrsiklóflottát sincs értelme csak az űrállomás miatt még öt évig üzemeltetni.
Az űrkutatási szakemberek csak azzal indokolják az elaggott űrrepülők további működtetését, hogy be kell fejezni a félig elkészült űrállomást. Egyébként ugyanis már csak egy küldetést kellene teljesíteni, a Hubble űrteleszkóp rendbehozatalát. A lap szerint erősen megkérdőjelezhető, milyen tudományos értéke van az átlagosan 400 kilométeres magasságban keringő ISS-nek.
Hozadékát össze sem lehet hasonlítani az űrbe telepített teleszkópokéval és a távoli bolygókat kutató űrszondákéval. Ha ma eltűnne az ISS, valószínűleg nem érné nagy veszteség a tudományt – írj a lap.
A minden idők legnagyobb nemzetközi tudományos és technikai vállalkozásaként indult ISS-en ma mindössze két űrhajós tartózkodik, ami a működtetéshez még éppen elegendő, a valódi tudományos kutatásokra viszont vajmi kevés. Az Egyesült Államok ennek ellenére több milliárd dollárt szándékozik költeni az űrállomás befejezésére, azért is, hogy teljesítse 15 nemzetközi partnerével szemben vállalt kötelezettségét.
A The New York Times szerint a szakértők egyetértenek: az előzetes számítások során szinte katasztrofális mértékben alulbecsülték a költségeket. Az ISS eddig 75-80 milliárd dollárba került. Még az amerikai űrhatóság, a NASA is elismeri, ennyi pénzt ma már senki sem áldozna erre a programra. Az ISS tervezett mérete és képességei jelentősen zsugorodtak a túlköltekezés miatt, az építés pedig lelassult és elakadt a Challenger és a Columbia tragédiáját követően. A tervek szerint 2010-ig, további űrrepülésekkel befejezhető az ISS.
Az emellett kardoskodók érvelése szerint őrültség lenne félbehagyni egy ekkora beruházást. Michael Griffin NASA-vezető szerint még 19-20 repülésre van szükség az űrállomás felépítéséhez. A New York-i lap úgy látja – és ez egyezik a The Wall Street Journal közelmúltbeli szerkesztőségi cikkében közölt véleménnyel -, hogy az ISS-re költendő összeg minimális megtérülést hozhat ahhoz képest, mintha azt új űrhajók kifejlesztésére, illetve a Hold-, és Mars-programra fordítanák. A lap számításai szerint az űrsiklóprogram azonnali leállítása mintegy 40 milliárd dolláros megtakarítást eredményezne.
Bányászat a Holdon és a kráterek védelme
Számos, tudományos szempontból értékes krátert veszélyeztethet a jövőbeli holdi bányászat, célszerű lenne megegyezni ezek védelméről, mielőtt túl késő lenne.
Égi jelenségek 2023. december első felében
Holdmentes égen jönnek a Geminidák, láthatjuk a Merkúrt az alkonyi égen, lesz hajnali és alkonyi holdsarló is.
Hőség elől a föld alá
Az ausztrál Coober Pedy bányavároska területén a felszínen extrém hőség alakul ki nyaranta, a lakosság jó része ezért a felszín alatt keres menedéket.
Fából készült műhold
2024-ben útnak indulhat az első, fából készült űreszköz, amelynek kísérleti célja az űrszemét csökkentése.
A Merkúr gleccserei
A legbelső bolygó geológiai múltjának vizsgálata során gleccserszerű képződmények nyomaira bukkantak, ami számos más, egzotikusnak tűnő következtetést is lehetővé tesz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
