A Nemzetközi Űrállomás legénysége ismét külső szerelést végzett

Külső szerelési munkálatokat végzett péntekre virradóra a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa, akik többek között az első európai teherűrhajó dokkolásához szükséges berendezést helyeztek el az űrállomás orosz szakaszán.
Az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips ötórás – a tervezettnél egy órával rövidebb – űrsétája során felszerelt az ISS orosz részén egy tévékamerát, amelyet a várhatóan jövő tavasszal startoló Jules Verne európai teherűrhajó dokkolásánál használnak majd. Mint a Moszkva melletti földi irányítóközpontban elmondták, az ISS korábbi legénységei már elhelyeztek az űrállomás külső burkára az európai teherűrhajó fogadásához szükséges különböző berendezéseket.
A Krikaljov-Phillips páros most pedig lényegében feltette az “i”-re a pontot: az ISS immár teljes mértékben készen áll a Jules Verne fogadására. Az orosz kozmonauta és az amerikai asztronauta ezenkívül leszerelte az ISS külső burkáról a “Rando úr” névre keresztelt elektronikus bábut. Az európai készítésű szerkezettel a tudósok olyan adatokra kívánnak szert tenni, amelyekre a Mars-expedíciók előkészítéséhez van szükség. Az érzékelőkkel felszerelt bábuk anyagának kémiai összetétele nagyon hasonlít az emberi testére, ezért segítségükkel meghatározható az a sugárzásmennyiség, amely az ember létfontosságú szerveit éri a hosszas űrbeli tartózkodás alatt. “Rando urat” és a hasonló célból kifejlesztett orosz társát, a Matrjosk-R bábut a múlt év elején juttatták el az ISS fedélzetére.
A Matrjoska-R az egyik űrhajós kajütjében, “Rando úr” pedig a külső burkolaton kapott helyet. Krikaljov és Phillips visszavitte az ISS fedélzetére a januárban az előző legénység által az űrben elhelyezett három, gombaspórákat és bacilusokat tartalmazó konténer egyikét is. Mint orosz szakértők elmondták, a sprórákat és bacilusokat az űrhajók építéséhez használatos anyagokra telepítették. A tudósok arra kíváncsiak, hogy a spórák és a bacilusok képesek-e a túlélésre a világűrbéli zord viszonyok, a mínusz és plusz száz Celsius-fok között ingadozó hőmérséklet közepette. A bolygóközi utazások előkészítése során a kutatók meg kívánnak bizonyosodni afelől, hogy a baktériumok nem tesznek kárt az űrhajósokat célba juttató eszközökben, illetve a “helyi” – földi – fertőzéseket nem hurcolják-e át a Marsra.
A két űrhajós leszerelte és visszavitte az ISS fedélzetére annak a három antennának az utolsó példányát is, amelyeket még 2001-ben helyeztek el az űrállomás külső burkán egy japán anyagismereti kísérlet részeként. A másik két antennát a Nemzetközi Űrállomás előző legénységei szerelték le és juttatták vissza a Földre. Ez volt a leghosszabb ideje tartó kísérlet az ISS fedélzetén zajló nemzetközi együttműködés során – mutattak rá orosz részről.