Bulgária felismerte a meteorológia fontosságát

Az elmúlt hetekben, hónapokban özönvízszerű esőzés, pusztító viharok, tornádószerű szelek vagy éppen mindent eláztató belvizek, átszakadó gátak, kiöntött víztározók nehezítették az életet Közép- és Délkelet-Európában. Romániában, Bulgáriában volt talán a legsúlyosabb a helyzet, mindkét országban több halálos áldozatot követeltek a megáradt folyók, kiöntött víztározók, átszakadt gátak, lerombolt hidak.

Tíz év, mire helyreállítják a károkat?

A vasúti közlekedés a hegyvidékeken – Romániában a Kárpátokban, Bulgáriában a Balkán-hegységben – bizonyos helyeken teljesen ellehetetlenült, a károk helyreállítása például Bulgáriában akár tíz évbe is beletelhet, legalábbis egyes – kissé talán túlzó – vélemények szerint.

A legtöbb kár Bulgáriában az Iszker folyó mentén keletkezett. Ez a folyó a híres Rila hegységből, a bolgárság egyik tradicionális kultuszközpontjából ered, ahol számos gyönyörű monostor, egyházi centrum található. Itt van például a nevezetes rilai kolostor is. A Rilából Szófia, a főváros felé tekereg Nyugat-Bulgáriában az Iszker. A folyó leginkább a főváros környéki településeket sújtotta áradásaival. A kiöntött víz Novi Iszkar városában pusztított többek között, ahol, illetve amelynek környékén képeink egy része is készült. (Az Iszker folyó nevében lévő második magánhangzót a térképek eltérően tüntetik fel, az Iszker, Iszkar egyaránt csak körülírja ezt a hangot.)

Az Iszker mentén tett vonatutazás fantasztikus élményt nyújt minden Bulgáriába látogatónak. Meredeken leomló sziklafalak szegélyezik a pályát Szófia után, a Balkán-hegységbe érve. Máshol romantikus kanyarokat vág az Iszker, megint másutt pedig sártengert hagy maga után, focipályákat önt el, vagy üdülőpartokat tesz tönkre.

A Balkán-hegységet a bolgárok Sztara Planinának, vagyis Öreg-hegységnek nevezik. A Sztara Planinát a vasúti pálya Mezdra környékén hagyja el. Ezt a várost szintén sújtották az áradások. De itt nem a víz, hanem a szél okozta a legtöbb problémát. Állítólag olyan erős volt a hurrikán errefelé, hogy a kicsavart fák az utak aszfaltját is megrepesztették.

A vonat utoljára a Cserven brjag (Vörös-part) nevű településnél találkozik az Iszkerrel. Az Iszker ezután a Duna felé veszi az irányt, a dunai síkságon vágja keresztül magát és délről ömlik bele Európa egyik legnagyobb folyamába.

Károk és viták

Az ENSZ adatai szerint Bulgáriában a mostani áradások húsz halottat követeltek, az anyagi károk mértéke elérte a 633 millió dollárt. Bulgária lakosságának egynegyede szenvedett valamilyen formában az özönvízszerű esőzésektől vagy áradásoktól. Tizenöt bolgár városban kellett rendkívüli állapotot elrendelni, s az ország öt régiójában (különösen Szófia környékén) a mezőgazdasági termények teljes egésze elveszett az áradások következtében.

Tízezren váltak hajléktalanná a viharok következtében, amelyekhez hasonlót az utóbbi ötven évben nem tapasztaltak a balkáni országban. Ugyanakkor a bolgár meteorológusok azt állítják, hogy a politikusokhoz időben eljuttatták jelentéseiket a várhatóan bekövetkező özönvízszerű esőzésekről, még a természeti csapások előtt.

A tudósok szerint a kormányzati és állami tisztségviselők azonban nem tettek semmit a megelőzésre. (Bulgáriában a viharok és áradások idején éppen ügyvezető kormány működött csak, a balkáni országban hetekig patthelyzet alakult ki a nyár eleji választások után, amikor a nyertes párt nem szerzett megnyugtató többséget a parlamentben.)

Ugyanakkor a politikusok gyorsan visszavágtak a meteorológusoknak. Szerintük a jelentések nem utaltak arra, hogy özönvízszerű csapadékhullás következik be. A mentőmunkálatok koordinálásával megbízott illetékesek azonban időközben bejelentették, hogy a balkáni ország, illetve annak tudományos akadémiája hamarosan csatlakozik az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központhoz (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts). Az ehhez szükséges 60 ezer dolláros tagdíjat a kormány átutalja a bolgár tudományos akadémiának.