Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

Csillagászattörténeti ritkaságot találtak az ELTE-könyvtárban

2005.09.13.Admin
National Geographic Magyarország

Eddig ismeretlen kéziratra bukkant az Egyetemi Könyvtár szakértője, aki egy régi kódex belső borítójára erősített lapokat kezdte vizsgálni. Kiderült, hogy a nevezetes 1572-es szupernóváról készült leírás került elő.

Valódi ritkaságra bukkant csillagászattörténeti szempontból Farkas Gábor Farkas, a budapesti Egyetemi Könyvtár osztályvezetője. Egy régi, XV. századi kódextöredék átvizsgálásakor (most zajlik éppen a bibliotéka régi könyveinek rendszerezése, restaurálása) a hátsó táblán egy valamivel későbbi időszakból származó kéziratot talált. A kötéstáblához erősített, évszázaddal „fiatalabb” lapokon – mint később kiderült – valószínűleg egy wittenbergi egyetemista jegyzetei olvashatóak.

Megdől az arisztotelészi modell

A kézirat az 1572-es szupernóva fellobbanásáról szól. E szupernóva észlelése a szakértők szerint igen fontos mérföldkő volt a modern csillagászat kialakulásában. Farkas Gábor Farkas szerint a régi, arisztotelészi világkép ezzel dőlt meg bizonyosan, hiszen a szupernóva felrobbanása ékes bizonyítéka volt annak, hogy az „állócsillagok” szférájában, amelyet Arisztotelész romlatlannak hitt, igenis történnek változások.

Méghozzá nem is jelentéktelen módosulások, hiszen az 1572-ben észlelt robbanás után két évvel a Cassiopeia csillagképben lévő szupernóva eltűnt. Ennek a feltételezhető maradványát több mint 400 év múlva, 2004 novemberében fedezte fel egy barcelonai csillagász, Pilar Ruiz-Lapuente. (A National Geographic Online korábbi cikke a témában >> )

A XVI. században mindenestre nagy szenzációt keltett, hogy egy ’állócsillag’ egyszercsak felrobban, majd eltűnik. A csillagok ugyanis a rejtélyes „ötödik elemből” (quinta essentia) épültek fel Arisztotelész szerint. Márpedig ennek állandó szerkezetűnek kellett volna lennie, szemben a mi bolygónkon közvetlenül észlelhető négy elemmel, tehát a vízzel, a levegővel, a földdel és a tűzzel szemben. Így az 1572-es szupernóva a „kopernikuszi fordulathoz” hasonlóan hozzájárult a földközpontú világegyetem modelljének megdöntéséhez. A szupernóvát egyébként a kor talán legnagyobb csillagásza, a dán Tycho Brahe (1546-1601) észlelte az elsők között 1572. november 11-én. Hogy persze pontosan mit is látott Tycho, az csak 432 év múlva, 2004-ben derült ki a szakértők számára.

 Brahe-metszet Rosenkransékkal

Brahe-metszet Rosenkransékkal

Mi történt valójában?

E modern adatok szerint a dán asztronómus annak lehetett tanúja, hogy egy kettőscsillag-rendszerben az egyik csillag addig „táplált” egy fehér törpét, amíg az végül szupernóva-robbanással fejezte be életét. Az óriáscsillag ledobta külső rétegeit, és azok, valamint a kísérő égitest nagy sebességgel száguldani kezdett kifelé a világűrbe.

A mai asztronómusok úgy bukkantak az 1572-es robbanás nyomára, hogy olyan, a szupernóva fellángolási helyétől távolodó csillagot kerestek, amely – a robbanás során kapott lökésnek köszönhetően –, jóval gyorsabban mozog, mint a szomszédos égitestek. A szupernóva fellobbanásának helyszíne a Földtől körülbelül 10 ezer fényévre van. Mivel az első fényei 432 évvel ezelőtt jutottak el a Földre, a csillagrobbanás 10 ezer 432 évvel ezelőtt történhetett. A csillagászok végül egy gyors, Napunknál kisebb csillagra bukkantak, amelyet a dán asztronómus emlékére Tycho G-nek neveztek el.

A kézirat

Nos, e nagyjelentőségű szupernóváról számol be az a kézirat is, amely 1572 és 1575 között keletkezhetett, s amely a budapesti Egyetemi Könyvtár falai között rejtőzött évszázadokig. A most előkerült dokumentumról Farkas Gábor Farkas azon a csillagászattörténeti konferencián számolt be, amelyet idén augusztusban tartottak Tatán. Azóta ezzel a kézirattal kiegészült az a csillagászattörténeti és térképészeti kiállítás is, amelyet az ELTE könyvtárában rendeztek, s amelyről korábban szintén beszámoltunk a National Geographic Online-on.

 Guldensteren

Guldensteren

A most előkerült latin nyelvű kézirat természetesen nem volt datálva, hiszen egy egyetemista készítette magának, egy wittenbergi professzor, Kaspar Peucer (1525-1602) előadásáról. Ám Farkas Gábor Farkasnak sikerült meghatároznia a kézirat korát. Ebben nagy segítségére volt, hogy az egyik kolligátum címlapján egy horvát származású latinul író költő, Matthias Flacius (1520-1575) versét azonosítani tudta. A kéziratos vers, tehát a protestáns teológus halála előtt keletkezhetett, s ekkor kerülhetett bele az egyetemi jegyzet.

A kézirat másik jellegzetessége ehhez az 1572-es új csillaghoz kapcsolódó jövendölés. A jóslat szerint a szupernóva feltűnése Jézus Krisztus utolsó eljövetelét jelenti, s így hasonlatos a születését bejelentő betlehemi csillaggal. A különleges kézirat második része ugyanis egy 1572. december 7-én, ádvent második vasárnapján a wittenbergi vártemplomban elmondott ünnepi prédikáció szövege, amely jól reprezentálja a csillagászat és csillagjóslás a korban divatos kettősségét, a tudományos és teológiai interpretáció nehezen szétválasztható 16. századi elegyét.

Shakespeare és a Hamlet rejtélyei

De térjünk még vissza Tycho Brahéra, az 1572-es felfedezőre! Farkas Gábor Farkas most készülő disszertációjában egy érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a dán csillagásszal kapcsolatban. Eszerint William Shakespeare-nek volt egy ismerőse, egy Thomas Digges (1546?-1595) nevű matematikus, aki sokat mesélhetett az angol drámaírónak a híres dán csillagászról.

 Rosenkrans

Rosenkrans

Tycho ugyanis Digges kortársa és tulajdonképpen „kollégája” volt. Így vannak olyan teóriák, hogy a Hamlet dán vonatkozásai Tychóhoz köthetőek, például a helyszín kiválasztásában. A Shakespeare-dráma elején említés esik egy csillagról is, amely valószínűleg az 1572-es szupernóva volt, s amelyet Tycho Brahe írt le részletesen, de a nyolcéves William Shakespeare is láthatta azt Angliában. Az már csak ráadás, hogy egy Tycho Brahéről készült metszet bemutatja a család címerpajzsait, s ezen a sajátos családfáján szerepel két név: Rosenkrans és Guldensteren. Nem nehéz az asszociáció, hogy e két unokafivér alighanem a Hamletben is feltűnő Rosencrantz-cal és Guildensternnel azonosítható. Ők a valóságban tehát Tycho Brahe rokonai voltak, és egyébként valóban dán követekként szolgáltak az angol királyi udvarban. Farkas Gábor Farkas mindenesetre e lehetséges kapcsolat vizsgálatára, az irodalomtörténeti vonatkozásokra is kitér hamarosan megjelenő publikációjában.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket