A világegyetem legkorábbi gammakitörése

A világegyetem eddigi legtávolabbi és legrégebbi gammakitöréséről számoltak be csillagászok a héten: a csillagrobbanás 12, 7 milliárd fényévre történt.
A több mint 200 másodpercig tartó felvillanást a Swift űrobszervatórium észlelte, amely ezt követően jelzéseket küldött az erre a célra létesített földi robotteleszkóp-hálózatnak. A gammakitörést feltételezhetően egy nagytömegű csillag összeomlása és fekete lyukká alakulása okozta.
A heves csillagrobbanás gamma- és infravörös sugarai 12, 7 milliárd évet utaztak, míg szeptember 5-én el nem érték bolygónkat.
A GRB050904 jelzésű égitest korát a földi teleszkópokok segítségével sikerült meghatározni. A befogott fény vöröseltolódása (6, 29) alapján a Hawaii-szigeteki japán Subaru teleszkóp segítségével megállapították, hogy a gammakitörés akkor történt, amikor az univerzum kora még a jelenlegi kevesebb mint 7 százaléka volt, azaz csak 900 millió évvel lehetett az Ősrobbanás után.
A vöröseltolódás a fényhullámoknak a világegyetem tágulása miatt bekövetkező megnyúlása: értéke annál nagyobb, minél távolabbi az égitest, amelyről a fény érkezik. A korábbi legtávolabbi gammakitörés vöröseltolódása 4.5 volt, a legtávolabbi ismert kvazáré pedig 6, 4.
Az Ősrobbanás 13, 7 milliárd évvel ezelőtt történt. A GRB050904-től származó gamma- és infravörös sugarak tehát az univerzum történetének több mint 90 százalékát átutazták.
A SWIFT űrobszervatóriumot 2004. novemberében a gammakitörések forrásának gyors meghatározása céljából bocsátották fel. A gammakitörések az Ősrobbanás óta az univerzum legnagyobb energia felszabadulással járó eseményei. Vannak közöttük alig néhány másodpercesek és percekig tartók is. A feltételezések szerint óriáscsillagok gravitációs összeomlásakor, fekete lyukak keletkezésekor, vagy neutroncsillagok, fekete lyukak egybeolvadásakor keletkeznek. Egy gammakitörés során több energia szabadul fel, mint amennyit Napunk egész élete során kibocsát.