A világegyetem legkorábbi gammakitörése
A világegyetem eddigi legtávolabbi és legrégebbi gammakitöréséről számoltak be csillagászok a héten: a csillagrobbanás 12, 7 milliárd fényévre történt.
A több mint 200 másodpercig tartó felvillanást a Swift űrobszervatórium észlelte, amely ezt követően jelzéseket küldött az erre a célra létesített földi robotteleszkóp-hálózatnak. A gammakitörést feltételezhetően egy nagytömegű csillag összeomlása és fekete lyukká alakulása okozta.
A heves csillagrobbanás gamma- és infravörös sugarai 12, 7 milliárd évet utaztak, míg szeptember 5-én el nem érték bolygónkat.
A GRB050904 jelzésű égitest korát a földi teleszkópokok segítségével sikerült meghatározni. A befogott fény vöröseltolódása (6, 29) alapján a Hawaii-szigeteki japán Subaru teleszkóp segítségével megállapították, hogy a gammakitörés akkor történt, amikor az univerzum kora még a jelenlegi kevesebb mint 7 százaléka volt, azaz csak 900 millió évvel lehetett az Ősrobbanás után.
A vöröseltolódás a fényhullámoknak a világegyetem tágulása miatt bekövetkező megnyúlása: értéke annál nagyobb, minél távolabbi az égitest, amelyről a fény érkezik. A korábbi legtávolabbi gammakitörés vöröseltolódása 4.5 volt, a legtávolabbi ismert kvazáré pedig 6, 4.
Az Ősrobbanás 13, 7 milliárd évvel ezelőtt történt. A GRB050904-től származó gamma- és infravörös sugarak tehát az univerzum történetének több mint 90 százalékát átutazták.
A SWIFT űrobszervatóriumot 2004. novemberében a gammakitörések forrásának gyors meghatározása céljából bocsátották fel. A gammakitörések az Ősrobbanás óta az univerzum legnagyobb energia felszabadulással járó eseményei. Vannak közöttük alig néhány másodpercesek és percekig tartók is. A feltételezések szerint óriáscsillagok gravitációs összeomlásakor, fekete lyukak keletkezésekor, vagy neutroncsillagok, fekete lyukak egybeolvadásakor keletkeznek. Egy gammakitörés során több energia szabadul fel, mint amennyit Napunk egész élete során kibocsát.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Égi jelenségek 2025. március második felében
Beköszönt a csillagászati tavasz, búcsúzunk az alkonyi Vénusztól, de még jól láthatjuk az állatövi fényt, napfogyatkozás is lesz, azonban csak egy egész picit kapunk belőle.
A régi földrengéseket a kvarckristályok is megőrzik
A földrengések múltbéli előfordulásáról árulkodhat a táj vagy a kőzet- és üledékrétegek, nemrégiben egy kutatócsoport új jelekre bukkant.
Történelmi mélyponton a tengeri jég kiterjedése
Rekordalacsony idén a februári jégkiterjedés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
