Saját holdbázist követelnek az európai űrtechnológiai cégek

Saját, európai holdkutatási programot, lehetőleg egy önálló bázis kialakítását szorgalmazzák kontinensünk űrtechnológiai cégei. Egy ilyen, az iparágat fellendítő, ambiciózus program legalább egymilliárd euróba kerülne.
Egy most rendezett brémai konferencián az európai repülőipari és űrkutatási vállalkozások képviselői szinte egybehangzóan javasolták az EU illetékeseinek, hogy az Unió minél több pénzt fordítson egy saját holdbázis kialakítására.
Először is egy emberi személyzet nélküli bázis létrehozását szeretnék elérni a cégek, amelyeknek hatalmas megrendeléseket jelentene egy ilyen program. A tervek szerint egy hatalmas teleszkópot építenének ott, amely az eddig befoghatatlan rádióhullámokat tanulmányozná a Földet kísérő égitestről.
Vállalja-e a többletterhet az ESA?
A cégek abban is reménykednek, hogy az Európai Űrkutatási Hivatal, az ESA magára vállalja a projekt költségeit. Az ESA minderről a következő miniszteri szintű ülésén, decemberben dönt majd, Berlinben – írja a Spiegel Online.
Az európai cégek azt szeretnék, ha kontinensünk űrkutatási programjában a Hold kiemelt szerephez jutna. Ezt szorgalmazta Manfred Messerschmid asztronauta is a német repülés- és űrtechnológiai társaság kongresszusán. A Hold egyébként is közelebb van, oda nem kell ezer napig utazni az űrhajókkal – derült ki a felszólalásából.
Az ESA Aurora-projektje 2001-ben kezdődött, amely egyrészt emberi utazást tervezett a Marsra, másrészt a holdutazást sem zárta volna ki. Azóta azonban kiderült, hogy az ESA csak 2033-ban akar a Marsra embereket küldeni, a Holdra pedig 2024-ben. Felderítő robotot viszont már 2011-ben eljuttatnának a Marsra.
Mások több pénzt költenek holdkutatásra
Mindeközben más államok már régóta foglalkoznak Hold-missziókkal, s emiatt többek között olyan cégek vezetői irigykednek, mint a brémai űrkutatási vállalat, az OHB első embere, Manfred Fuchs. Szerinte azonban a téma nem kapott Európában prioritást. Fuchs kifejtette: Németország, mint az EU legerősebb gazdasága nem nézheti tétlenül, hogy olyan államok, mint az USA, Oroszország, Japán, Kína vagy India saját űrkutatási programokat terveznek és valósítanak meg.
A központi probléma az, hogy az ESA költségvetése túl kicsi – ez már az EADS Space Transportation nevű cég elnökének, Evert Dudoknak a véleménye. A német nemzeti kiadások, meg a hozzáférhető ESA-források mindösszesen 700 millió eurót tesznek ki, s ezt az összeget általában már jó előre elköltik a tervekben. Ahhoz, hogy némi játéktérhez jussanak a költségtervezők, legalább 15 százalékkal növelni kellene a büdzsé eszközeit, vagyis legalább 100 millió euróval többre lenne szükség – vélekednek a cégvezetők.