Holdja is van a tizedik bolygónak
Azok a csillagászok, akik júliusban bejelentették Naprendszerünk „tizedik bolygójának” megtalálását, most azt mondják, hogy ennek az égitestnek még egy holdja is van.
Az újabb felfedezés a Hawaiin működő Keck Obszervatórium megfigyelése. Ez az obszervatórium a Mauna Keán található. Michael Brown, a California Institute of Technology szakértője azt állítja, hogy a mostani felfedezés segíthet abban, hogy megállapítsák az új planéta tömegét – írja a BBC.
Jelenleg a bolygót Xenának hívják, a holdat pedig Gabrielle-nek keresztelték el, amíg a hivatalos névben meg nem egyeznek. Mindkét elnevezés az amerikai TV-sorozatból, a Xenából származik.
Vita a bolygók besorolásáról
Brown professzor közleménye szerint a Xena felfedezése óta nyitott kérdés volt, hogy van-e holdja. A Xena (pontosabban a 2003 UB313 számú égitest, ahogyan néha hivatalos kódnevén emlegetik) hosszan elnyúlt, ellipszis alakú pályával rendelkezik. Jelenleg 1, 5 milliárd kilométeres távolságban tartózkodik, azaz 97-szer messzebb, mint amekkora a a Föld-Nap-távolság. A Xena keringési síkja pedig 45 fokos dőlésszöget zár be a többi bolygó pályájához képest.
A mostani felfedezés kapcsán újraéledhet a vita: milyen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy egy égitestet bolygónak nevezzünk. A Xena mellett eddig saját méretei szóltak. 2800 kilométeres valószínűsíthető átmérőjével nagyobb, mint a 2390 kilométeres Plútó, amelyet régóta a bolygók közé sorolnak.
Ugyanakkor mások csak úgy nyilatkoznak, hogy mind a Plútó, mind pedig a Xena jobbára csak egy-egy nagyobb égitest a Kuiper-övezetből, ahol kőzetekből és jégből álló égitestek óriási mennyiségben találhatók.
Ha ezeket bolygónak neveznénk, akkor degradálnánk az olyan nagyobb égitestek státuszát, amelyek a Naphoz közelebb keringenek – hangzik a másik tábor érvelése.
A Vénusznak és a Merkurnak nincs holdja
A vitát nem feltétlenül befolyásolja, hogy a bolygónak tartott égitest rendelkezik-e állandó kísérővel, vagyis holddal. A jól ismert és a Naphoz legközelebb keringő bolygók közül a Vénusznak és a Merkurnak nincs is holdja. Ám korábban is kimutatták már, hogy néhány aszteroida körül keringenek kisebb „űrsziklák”. Így van ez a Xenával is.
A hírügynökségi beszámolók szerint Brown professzor sem lepődött meg a Xena körül keringő kisebb objektumon, hiszen a Kuiper-övben lévő égitestek közül számos rendelkezik kísérővel. A hold százszor halványabb, mint a Xena, amelyet néhány hetente kerül meg. A Gabrielle-t szeptember 10-én észlelték először a Keck Obszervatórium berendezéseivel.
Furcsa pár: így jött létre a Pluto-Charon kettős
A Pluto törpebolygó és a körülötte keringő Charon közös múltjáról egészen új elmélet született, miközben egy új fajta kozmikus ütközésre is fény derült.
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
