Légi fotók és egy különös fotós karrier

New Yorkból, egy befektetési bankból indult az a különös karrier, amelynek végén Robert B. Haas végül egészen máshol kötött ki: az amerikai üzletember a Wall Streeten eltöltött 25 év után egyszercsak úgy döntött, hogy fotózással kezd foglalkozni. Az elmúlt 11 évet ennek a tevékenységnek szentelte, sőt e műfaj egyik legköltségesebb ágát választotta ki.

A légi fotózásról van szó, ami Haas szerint pénzben és időben is többnyire rendkívüli módon korlátozott dolog – minderről a National Geographic fotósa egy budapesti rendezvényen beszélt, ahol vetítéssel egybekötött könyvbemutatót tartott a Vista Rendezvényközpontban. Az előadás apropója az volt, hogy a világ több országában szinte egyidőben jelent meg Haas új könyve, amely az AFRIKA az istenek szemével címet viseli.

Egy óra – ezer dollár

A National Geographic fotósa elmesélte, hogy 11 nagy afrikai útja során mindig is az okozta a legtöbb gondot, hogy miként használja ki egy-egy rövidebb helikopterrepülés idejét. (A nagyobb utak során átlagosan 2-3 hetet fotózott.)

A munkához használt helikopterek körülbelül 3 órát tudtak repülni, de természetesen üres üzemanyagtartállyal nem túlzottan jó fényképezni, ezért általában két és fél órát szántak egy-egy repülésre. A költségek kiszámításakor aztán kiderült, hogy egy levegőben töltött óra legalább ezer dollárba kerül.

Az amerikai fotós összesen 80-90 ezer felvételből válogatta ki a most megjelent könyv anyagát, amelyet itthon a National Geographic könyveket kiadó Geographia kiadó adott ki. A 102 megjelent képet tehát majdnem a nyolcszázszoros mennyiségű alapanyagból válogatták ki.

Műhelytitkok

Haas kérdésekre válaszolva néhány műhelytitkot is elárult. Így például elmondta, hogy általában automata üzemmódban dolgozik, mivel a levegőben, a helikopteren nincs idő a beállításokra, szinte azonnal kell dönteni arról, hogy mit örökít meg a kamera. A használható záridőket természetesen a fényviszonyok határozták meg, de igyekezett 1/250-ed vagy annál rövidebb expozíciót alkalmazni, amely a rezgésstabilizátoros technológiának köszönhetően már bemozdulásmentes felvételeket eredményezett.

Ugyancsak fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az idő hiánya sokszor hozzájárul ahhoz, hogy képei ne „fejben megtervezettek” legyenek, hanem inkább „zsigeri” megoldásokról van szó. Többnyire inkább tehát csak ösztönösen határoz arról, hogy mi is lesz a képen. (Később aztán persze sok tízezer fotó közül válogathat.)

A digitális forradalom korszakában érdekes adalék, hogy a fotós analóg géppel (Canon EOS 1V, L-szériás objektívekkel) diapozitívra és negatív filmre dolgozott a könyv elkészítése során.

Haas előadására teljesen megtelt a Vista Rendezvényközpont előadóterme, s a bemutató végén az érdeklődők számára dedikálta könyvét az amerikai fotós, aki nem mellesleg a Harvard és a Yale egyetemeken pénzügyeket is oktat.