Kelemen, Klementina, Kolumbán2020. november 23., hétfő
Föld

Kelet-Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint Nyugat

2005.11.18.Admin
National Geographic Magyarország

Egy új tanulmány szerint a széndioxidnál van egy sokkal fontosabb tényező is Európa felmelegedésében: ez pedig a víz, pontosabban a vízpára. Kontinensünk azonban nem egyenletesen melegszik, keleten például drasztikusabban nő a hőmérséklet, mint nyugaton.

Az üvegházhatást keltő gázok által okozott hőmérsékletemelkedés növeli a páratartalmat – ezt régóta tudják a tudósok. A páratartalom-emelkedés viszont újra csak növeli a hőmérsékletet – ami szintén nem újdonság. Ez a folyamat az emberiség és a földi élővilág számára ördögi kör. Mindez ugyanis fokozza a kibocsátott széndioxid hatását is – írják a kutatók a Geophysical Research Letters című szaklapban.

A kutatásban résztvevők felhasználták a tudományos központokban keletkezett eddigi információkat, elméleteket, és ezeket összevetették a meteorológiai állomások megfigyeléseivel. Elsősorban a hőmérséklet, a páratartalom és a hosszúhullámú sugárzás összefüggéseit vizsgálták.

A hosszúhullámú sugárzás szerepe

A hosszú hullámú kisugárzás rendkívül fontos szerepet játszik a Föld felmelegedésében. A Föld energiaháztartását (legalábbis a felszínen) ugyanis a napsugárzás határozza meg. A Nap közvetlenül nem igazán melegíti fel a levegőt rövidhullámú sugaraival. A talajra érkező napenergiát azonban a Föld felszíne hosszúhullámú radiáció révén adja ki magából. Ez a hosszúhullámú sugárzás viszont már döntő fontosságú a levegő felmelegítésében is. Ennek a „módosított” sugárzásnak a legnagyobb részét ugyanis a levegő vízgőz-, metán- és széndioxid molekulái nyelik el, hővé alakítják és visszasugározzák bolygónkra, annak felszínére. (Ez történik „kicsiben” egyébként az üvegházakban is. Az üveg többé-kevésbé átengedi a rövidhullámokat, visszaveri azonban a hosszúakat.)

Ez tehát a dolgok „normális” körforgása. De mit mutat az utóbbi évek gyakorlata? A kutatók most azt figyelték meg, hogy az 1995 és 2002 között a Földre (pontosabban Európára) visszavert hosszúhullámú-sugárzás növekedett, annak ellenére, hogy a napsugárzás nem fokozódott. Minderről Rolf Philipona, a svájci Davosban működő Sugárzási Világközpont (World Radiation Center, WRC) kutatásvezetője számolt be a BBC szerint.

Keleten jobban melegszik az idő

A kutatók annak ellenére tapasztalták a szokatlan jelenséget, hogy a zavaró tényezőket igyekeztek kiszűrni. Vagyis figyelembe vették, hogy a növekvő felszíni hőmérséklet eleve növekvő hosszúhullámú sugármennyiséget bocsát ki, és még így is a vártnál nagyobb volt a levegőből visszaverődő radiáció növekedése, mint arra eredetileg számítottak.

A tudósok megnézték, hogy a széndioxid koncentrációjának emelkedése járult-e hozzá ehhez a jelenséghez, de végül rájöttek arra, hogy inkább a vízpára szerepe a döntő. A víznek tulajdonítható a megfigyelt hőmérsékletváltozás – és ez emelkedést jelent! – 70 százaléka.

Ugyanakkor érdekes és furcsa regionális eltérések mutathatók ki a hőmérséklet és a vízpáratartalom megváltozásában. Kelet-Európában például olyan drasztikus felmelegedést észleltek a kutatók 1995 és 2002 között, ami évtizedenkénti 2 Celsius fokos hőmérsékletemelkedésnek felelne meg. Ez figyelemreméltóan nagy különbség a nyugati területekhez képest.

Az új tanulmány szerint ez elsősorban a páratartalomnak köszönhető eltérés. Pontosabban a régiók páratartalmának különbségében rejlik a magyarázat. Keleten ugyanis sokkal gyorsabban nőtt a páratartalom, mint Nyugaton, ahol például a száraz Ibériai-félsziget miatt a párolgás korlátozott mértékű.

A vízpára koncentrációja nem az embertől függ

A széndioxid, a metán és a nitrogén-oxidok kibocsátása nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez, és míg ezek kibocsátása főleg az emberi tevékenységnek köszönhető, addig a vízpára a Föld felszínének és légkörének természetes felmelegedésében játszik régóta szerepet, méghozzá emberi beavatkozás e téren nemigen tapasztalható. Éppen ezért a nemzetközi tanácskozásokon sem foglalkoznak különösebben a vízzel, a páratartalommal, ami a most közzétett tanulmány szerzői szerint pedig igen fontos kérdés.

A kutatók egyébként már régóta foglalkoznak a vízgőz, illetve a vízpára szerepével a globális felmelegedésben, és erre számos modellt is kidolgoztak. A kérdés csupán csak az, hogy ezeket a számításokat mennyire veszik figyelembe döntéshozók – tehetnénk mindehhez hozzá.

Rolf Philipona szerint kutatásaik elsősorban a regionális eltérések kezelésében jelenthetnek előrelépést. Eddig ugyanis a globális felmelegedés területenként változó megjelenését kevésbé tartották fontosnak. Egyes helyeken a vízgőz fokozhatja a felmelegedést, beindíthatja a hőmérsékletemelkedés ördögi körét (amelyről korábban már szóltunk), máshol viszont, az egyébként is száraz helyeken további aszályokhoz vezethet.

Hozzászólások

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - tette közzé az MTI az erről szóló új amerikai kutatást.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket