Húszas évek divatja a Csomolungmán
A Mount Everest megmászása ma már nem számít különlegességnek. Ezért a Csomolungma meghódítói újabb és újabb ötleteket találnak ki, hogyan hívhatnák fel magukra a figyelmet. Grahm Hoyland most például arra készül, hogy a húszas évek alpinistadivatját követve érjen fel a világ tetejére.
Amikor jövőre Graham Hoyland visszatér a Himalájába, a világ legmagasabb hegyének, a Mount Everestnek a megmászására készülve, nem a mostanában szokásos alpinista ruházatot ölti magára.
Nem visel majd hipermodern műszálas, hosszú távon is vízálló, szélálló, sőt, lélegző ruhát.
Hoyland ugyanis azt szeretné kipróbálni, milyen lehetett abban az öltözetben a Himalájában vándorolni, mászni, amilyet a balul sikerült 1924-es Mallory-Irvine expedíció tagjai viseltek.
Nem tudni, megmászták-e a Csomolungmát…
George Mallory és Andrew (Sandy) Irvine, a hegymászás úttörői ezen az ominózus 1924-es túrán vesztették életüket. A kutatók máig nem tudják, elérték-e vajon Malloryék a Mount Everest csúcsát. (Graham Hoyland egyébként meg van győződve arról, hogy az 1924-es expedíció megmászta a Csomolungmát. )
Mallory és Irvine arról híresültek el, hogy amatőr módon álltak hozzá a Himalája-expedícióhoz. Az alaptáborban például olyan fotók készültek róluk, amint tweed-zakót és golfnadrágot, vagyis buggyos térdnadrágot viseltek.
Hoyland rokona az 1924-es expedíció egy harmadik tagjának, és részese volt annak az expedíciónak, amely hat évvel ezelőtt felfedezte Mallory végső nyughelyét a Himalájában. „Amikor megtaláltuk a holttestet, az egyszerre volt meglepő és horrorisztikus” – magyarázta utóbb Hoyland a BBC-nek.
Mallory és Irvine
De miért is megy vissza újra, méghozzá a régi „divat” szerint öltözve Hoyland a Csomolungmához? Az Everestet hétszer meghódító hegymászó most azt akarja bebizonyítani, hogy Mallory és Irvine nem kezdők voltak, és valójában egészen más ruházatban vágtak neki a mászásnak. (Bár azt azért eddig is mindenki sejtette, hogy nem golfnadrágban fogtak hozzá a vállalkozás döntő szakaszához.)
Meglepő felfedezés
„Amikor megtaláltuk a holttestet, nyilvánvaló volt, hogy Mallory rétegesen volt felöltözve, sok vékony ruharéteg borította testét. Bár természetesen öltözéke rongyokban volt ekkorra már” – mesélte Hoyland a BBC-nek a holttest megtalálásáról.
A rétegek selyemből, gyapjúból, pamutból álltak, Mallory külső védőruhája pedig gabardinból készült. „Legenda csupán, hogy Mallory nem volt jól felszerelkezve és nem viselt megfelelő ruházatot” – jegyezte meg ennek kapcsán Mary Rose, a Lancaster Egyetem professzora, aki fellelkesülve Mallory holttestének megtalálásán, most azon dolgozik, hogy összeállítsa a néhai alpinista ruhatárát.
Érdekesség, hogy a kutatónő szerint a szerencsétlenül járt alpinista talán jobban értett az öltözködéshez, mint a mai hegymászók többsége. „Mallory kifinomult öltözködési technikát alkalmazott ” – véli a professzor. A selyem biztosította a szélállóságot, ráadásul a selyem- és a gyapjúrétegek könnyen elcsúsztak egymáson, így könnyebb volt a mozgás, a mászás is.
Rose professzor együtt dolgozik a ruhatár elkészítésén egy egyetemi hallgatóval, Vanessa Andersonnal, aki a Derby Egyetemen tanul. Anderson a pamutrétegekkel foglalkozik elsősorban, megpróbálja modellezni, hogyan készülhettek a húszas években a különleges hegymászóöltözékek. Anderson volt az, aki a Mallory által viselt gabardin-védőruhát – pontosabban annak hű mását – is újra elkészítette. Ezt a viseletet eredetileg lövészethez használták; előnye, hogy engedte a kar lendületes mozgását, ami természetesen a hegymászók számára is alapvető.
Könnyebb volt a mainál a húszas évek viselete
A kutatók azt is megállapították, hogy Mallory öltözéke sokkal könnyebb volt, mint a modern alpinistaruhák. Rose szerint a ruhagyárakat ez újragondolásra késztetheti, és esetleg a természetes anyagok ismét „divatba jöhetnek” a hegymászásban. Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy az általuk újra elkészített öltözékeket még ki kell próbálni a himalájai körülmények között.
„Ha nem szimuláljuk az ottani körülményeket, nem érthetjük meg azt a titkos, hallgatag tudást, amely az ilyen ruházatok rendszerében rejlik” – magyarázta a professzornő. Ezt a próbát akarja most Graham Hoyland elvégezni, és ezért tér vissza jövőre ismét a Himalájába a húszas évek hegymászó-öltözékében. Ugyanakkor Hoyland elismeri, alighanem a szél lesz a legnagyobb probléma, amelyet ilyen szerelésben el kell majd tudnia viselni.
Kapcsolódó cikkünk: