650 ezer éves csúcson a légkör széndioxid koncentrációja
Riasztó szintet ért el a Föld légkörében a széndioxid koncentrációja. Ez a gáz felelős sokak szerint a globális felmelegedésért, s most egy tíz ország tudósai által készített európai tanulmány szerint a légköri koncentrációja 650 ezer éves rekordszintet ért el.
A nemzetközi együttműködésben készült tanulmány szerint a széndioxid mostani jelenléte bolygónk légkörében több mint egynegyedével nagyobb annál az értéknél, ami az elmúlt 650 ezer évben bármikor is előfordult. (Az eddigi rekordot pontosan 27 százalékkal múlja felül a jelenlegi érték.) A kutatók az Antarktisz jégrétegeit vizsgálva következtettek a széndioxid koncentrációjának növekedésére az elmúlt több mint félmillió esztendőben.
A világ legmélyebb jégoszlopát fúrták meg
A mostani felfedezés a világ legmélyebb jégoszlopának, jégmagjának az elemzéséből derült ki. Ez a jégoszlop a Déli-sarkvidék keleti részéről, a Dome Concordia elnevezésű helyszínről származik. Európai tudósok a jégmagba egy tíz centis átmérőjű fúróval vágtak bele. A fúrással olyan rétegekig jutottak el, amelyek 650 ezer évvel ezelőtt keletkeztek.
A jégben csapdába esett széndioxid buborékok vizsgálatából kiderült, hogy a mainál az elmúlt 650 ezer évben soha nem volt magasabb a széndioxid koncentrációja. Jelenleg egyébként egymillió részecskéből 380 darab széndioxid molekulát találhatunk a levegőben. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt félmillió év kiugró értékeinél jelenleg 27 százalékkal nagyobb a gáz koncentrációja a légkörben.
Az ember negatív hatása
Az európai tudósok tanulmánya a Science című tudományos lapban jelent meg. Az értekezés szerzői megállapítják, hogy az ipari kor előtti időszakban, vagyis nagyjából 1850 előtt a Föld széndioxid koncentrációja millió részecskére számítva 100 egységgel volt alacsonyabb, mint ma.
A tanulmány vezető szerzője, Thomas Stocker, a Berni Egyetem (Svájc) kutatója szerint eredményeik azt bizonyítják, hogy az ember igenis beavatkozik a természetbe, és még a légköri viszonyok sem maradnak érintetlenek az ipari társadalmaktól. Az emberi tevékenység Stocker szerint a rövid távú légköri folyamatokat befolyásolja, míg a természetes ciklusok a klímarendszerek egészét határozzák meg.
A természetben is vannak ugyanis olyan események, amelyek rövid ideig tartó, drasztikus széndioxid koncentráció-növekedéshez vezetnek. Ilyenek például a vulkánkitörések. Ugyanakkor az emberi tevékenység és a széndioxid-koncentráció növekedése között a mostani tanulmány egyértelmű kapcsolatot teremt.
Új rekord a jégmagok megfúrásában
A mostani tanulmány az Európai Projekt az Antarktisz Jégoszlopainak Vizsgálatára (European Project for Ice Coring in Antarctica – EPICA) nevet viselő kezdeményezés eredménye.
Az EPICA most új rekordot mondhat magáénak, korábban ugyanis a tudósok legfeljebb 440 ezer évre tudtak visszatekinteni az időben, ennyire mélyre tudtak csak lefúrni a jégoszlopokban, az Antarktisz egy másik pontján. Az előző rekordot egyébként orosz kutatók tartották, és a déli-sarkvidéki Vosztok kutatóállomáson végezték fúrásaikat. Az EPICA most e kutatásokat múlta felül 210 ezer évvel.
Kapcsolódó hírünk:
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
