Hatalmas felszín alatti jégmezőre bukkantak a Marson

A tudósok már régóta feltételezik, hogy a Mars felszínét egykor hatalmas folyók szabdalták, és nagy kiterjedésű vízfelületek borították: erre utalnak a hatalmas kanyonrendszerek, valamint a mintegy két éve a bolygón kutakodó két amerikai robotgeológus, a Spirit és az Opportunity által talált, víz jelenlétében keletkező üledékes kőzetek.

A korábbi eredmények alapján bolygókutatók azt is sejtették, hogy a felszín alatti rétegek vízjeget rejthetnek, és ezt az Európai Űrhivatal szintén már két éve a bolygó körül keringő szondája, a Mars Express randarberendezései segítségével most meg is erősítette.

Vízjég a felszín alatt

A Mars Express radarja néhány héten keresztül az Északi-sark közelében a felszín alatt egy kilométer mélyen lévő rétegekről készített felvételeket. A Chryse mélyföldön (Chryse Planitia) végzett mérések közel 250 kilométer átmérőjű, csaknem kör alakú, egy kilométer vastagságú felszín alatti jégmezőt mutattak ki.

Két további, a bolygó sarkvidékén végzett mérés során szintén vízjégre bukkant a szonda – adta hírül a napokban az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA). A jég a vizsgált tartományban csak nagyon kis mértékben (2 százalékban) szennyezett, viszont a mélyebb rétegekben már jelentősen keveredik homokkal.

A vízjég keletkezését több mint három milliárd évvel ezelőttre datálják. Feltehetőleg vulkánkitörések olvasztották meg az akkori felszíni jeget, amely aztán a Chryse mélyföldön a mélybe szivárgott. Feltételezések szerint a Chryse mélyföld területét egykor óceán boríthatta.

A szakértők úgy vélik, hogy a Mars jelenlegi vízkészletének 90 százaléka a felszín alatt van, a fennmaradó rész pedig a sarkvidéken és a légkörben.

Újabb bizonyíték

Az Európai Űrhivatal egy másik bejelentése szerint a Mars Express optikai és infravörös spektrométere (OMEGA) szintén a víz egykori jelenlétét mutatta ki. A bolygó felszínéről visszaverődő infravörös sugárzás alapján ugyanis nagy mennyiségű rétegszilikát (más néven filloszilikát: magmás és metamorf kőzetek egyik leggyakoribb ásványa) jelenlétére következtetnek a kutatók. A rétegszilikát vulkáni kőzetek vízzel való érintkezése során keletkezik.

E kőzetek a Mars kezdeti időszakában, 3, 5-3, 8 milliárd évvel ezelőtt alakulhattak ki. Rétegszilikátot találtak az Arabia Terra, a Terra Meridiani, a Syrtis Major, a Nili Fossae és a Mawrth Vallis régiókban is.