Rohamos fogy a világ leggyorsabb gleccsere

Amerikai klímakuttaók kimutatták, hogy a Grönland keleti partján található Kangerdlugssuaq gleccser, amely évente 14 kilométert tesz meg, nagyon gyorsan fogy: csak idén mintegy 5 kilométerrel húzódott vissza. Egy év alatt a felhalmozódott jég 4 százaléka olvad el, 10 köbkilométernyi friss vizet juttatva az Atlanti-óceánba. Ez nem csak a világtengerek szintjének emelkedését befolyásolja jelentősen, hanem a sarkvidéki mélytengeri áramlatokat is.

„Nagyon drasztikus változásnak vagyunk tanúi” – nyilatkozta Gordon Hamilton, az amerikai Maine-i Egyetem Éghajlatváltozás Intézetének munkatársa. Közel egy év alatt 5 kilométert húzódott vissza a gleccsernyelv, az áramlási sebessége 300 százalékkal nőtt, míg maga a jégréteg 100 méterrel vékonyabb lett.

A Kangerdlugssuaq gleccsertől délre fekvő Helheim gleccsernél szintén hasonló folyamatok játszódnak le, azzal a különbséggel, hogy egy kicsit lassabban, vagyis „csak” évi 12 kilométeres sebességgel halad, ami egy napra vetítve fél focipályányi távolságnak felel meg.

A nagy területen elolvadt jégfelszín jelentős vízmennyiséget képez, és ha le tud szivárogni a gleccser aljára, az aljzatot alkotó kőzet felszínén eljut a tengerbe. Amennyiben a felmelegedés révén melegebb tengervíz éri el a Kangerdlugssuaq és a Helheim gleccsert, felgyorsulhat a jégnyelv visszahúzódása. A tengerszint emelkedésével kapcsolatos eddigi modellek nem számoltak ilyen mértékű jégdinamikával. A tudósok most szembesülnek azzal, hogy ez milyen jelentős komponens, és ez azt sugallja, hogy a következő évtizedekre vonatkozó a tengerszint emelkedés mértékével és időzítésével kapcsolatos számításokat jelentősen alábecsülték eddig.

Hasonló folyamatok Alaszkában

Hasonló tapasztalatokról számolt be Tad Pfeffer, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, aki legújabb kutatásaiban kimutatta, hogy az alaszkai Columbia gleccser 1980 óta mintegy 14 kilométert húzódott vissza, és éves sebessége csaknem eléri a grönlandi Kangerdlugssuaq-hoz.

A Columbia gleccser Észak-Amerikában az egyetlen összefüggő széles jégnyelv, amely hozzájárulhat a tengerszint emelkedéséhez. Az alaszkai gleccserekből származó olvadékvíz több mint 10 százalékát adja.

Pfeffer hozzátette, hogy az 1980 óta tartó visszahúzódás egy komplex fizikai folyamat eredménye és nem magyarázható csupán a felmelegedéssel. Az árapályhoz hasonlóan viselkedő alaszkai gleccsereknél kimutatható, hogy viszonylag rendszeres időközönként előrenyomulnak majd visszahúzódnak. Míg előrenyomulásuk lassú, akár ezer év is lehet, a visszahúzódás jóval gyorsabb, néhány évtized alatt lejátszódik. Az alaszkai gleccserről szerzett információk a későbbiekben segítségül szolgálhatnak a grönlandi gleccsereken zajló folyamatok jobb megértéséhez, és kiváló terepet nyújtanak a további kutatásokhoz is.

Drámai átalakulás előtt Egy négy éves nemzetközi kutatás kimutatta, hogy Nyugat-Kanada, Alaszka és Oroszország keleti részén a téli átlaghőmérséklet az elmúlt 50 év során 3-4 fokkal emelkedett, és a következő 100 évre 4-7 fokos emelkedés prognosztizálható. A modellek szerint a század végére az Északi-sark jégtakarója akár felére is csökkenhet, ami nem csak a világtenger szintjének jelentős emelkedésével járna, hanem az eltűnő nyári jég miatt számos állat faj visszaszorulásához vezethet.