Furcsa égitestre bukkantak Naprendszerünkben
A csillagászok jóval a Neptunusz mögött keringő égitestre bukkantak. A távoli objektum keringési pályája meglepetést keltett a szakemberek körében.
A hivatalosan 2004 XR 190 névre hallgató, a csillagászok körében azonban csak Buffynak nevezett égitest jelenleg a Nap-Föld távolság 58-szorosára van központi csillagunktól. Ez a Nap-Neptunusz távolság kétszeresének felel meg. (A közepes Nap-Föld távolságot nevezzük csillagászati egységnek (AU).)
A Naptól való távolsága alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Buffy a Kuiper-övből származik, ám az öv eddig megismert objektumaitól jelentősen el is tér.
A Kuiper-öv messze a Neptunusz pályáján túl elhelyezkedik el. Lapos gyűrűjében porral és egyéb anyagokkal szennyezett, nagyobbacska jégdarabok keringenek elszórtan – az átmérőjük több tucat, de akár több száz kilométer is lehet. Belőlük lesznek az üstökösmagok: időnként, elsősorban a Neptunusz tömegvonzásának hatására, egyik-másik égitest kiszabadul a Kuiper-övből, s beljebb kerül a Naprendszerbe. Az üstökösök többsége gyorsan elpárolog, de némelyik látványosan bele is ütközhet a Napba.
A Kuiper-öv égitestei általában 30-50 csillagászati egységre keringenek a Nap körül. Legtöbbjük keringési pályája hosszan elnyújtott, néhol a Neptunuszt egészen megközelítik, ráadásul a többség ugyanabban a síkban kering, mint a Naprendszer bolygói, illetve többi objektuma.
Buffy azonban végig 50 csillagászati egységnél távolabb kering: soha nem jön közelebb 52 AU-nál, legtávolabb pedig 62 AU-ra jut.
Az eddig ismert egyetlen naprendszerbeli égitest, amely nem kerül 50 csillagászati egységen belül, a Sedna. A tizedik bolygónak is nevezett objektum 76-900 csillagászati egység távolságokban mozog. Így hosszan elnyújtott elliptikus pálya miatt tulajdonképpen tipikus Kuiper-övbéli égitestnek is nevezhető. Vele szemben a Buffy szinte tökéletes kört ír le, ráadásul keringési pályája 47 fokos szöget zár be a Naprendszer sok más égitestjének pályájával.
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
