Hat főre emelik a Nemzetközi Űrállomás legényégének létszámát
Kettőről hat főre emelik 2009-től a Nemzetközi Űrállomás (ISS) állandó legényégének létszámát, a váltásokat azonban továbbra is félévente bonyolítják le - jelentette be Moszkvában Anatolij Perminov, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vezetője.
A kérdésben az ISS-programban részt vevő országok a hónap elején az Egyesült Államokban egyeztettek. Megállapodásra jutottak a létszámemelésről, de azt az orosz kezdeményezést, hogy egy állandó legénység legalább egy évig dolgozzon a Föld körül 350-400 kilométer magasságban keringő űrbázison, az amerikaiak végül is elvetették.
Perminov hangsúlyozta: az állandó legénység tagjai számának a növelése lehetővé teszi, hogy az amerikai és orosz űrhajósok mellett más nemzetbeli asztronauták (például japánok és európaiak) is huzamosabb ideig a világűrben dolgozhassanak. Eddig ugyanis kizárólag amerikai és orosz űrhajósok alkották az állandó legénységet.
A Columbia amerikai űrrepülőgép 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófája előtt három űrhajós tartott féléves szolgálatot, mégpedig úgy, hogy egy misszióban vagy két orosz és egy amerikai, vagy egy amerikai és két orosz töltött el együtt hat hónapot az űrállomáson. Akkor mindig a “kisebbségben” lévő nemzet adta a parancsnokot. A Columbia felrobbanása, illetve az űrsiklókra kivetett repülési tilalom miatt kétfősre kellett csökkenteni az állandó legénység létszámát. Az ISS építése pedig gyakorlatilag leállt, mert a modulokat és a nehéz szerkezeti elemeket csakis az űrrepülőgépek rakterében lehetett eljuttatni az űrállomásra. A legénység ellátása is nehézségekbe ütközött, tekintve, hogy az orosz Szojuz űrhajók, illetve a Progressz automata üzemmódban repülő teherűrhajók szállítási kapacitása jóval kisebb, mint az űrrepülőgépeké.
Perminov itt megjegyezte: az ISS-en dolgozók ellátásának zökkenőmentes lebonyolítására az orosz űrhatóságok a Szojuzokból és Progresszekből tartalék űrhajókat halmoznak fel. Az orosz fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a legénységcserét Szojuz űrhajókkal hajtják végre, egy amerikai űrhajósnak mindenképpen helyt szorítanak. Beszámolt arról, hogy a tanácskozáson az amerikaiak közölték: 2010-ig még legalább 16 űrsiklómissziót küldenek az ISS-re, illetve két tartalékindításra is lehetőséget teremtenek.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
