A NASA szondát indít a Naprendszer két legnagyobb kisbolygójához
Mégiscsak elindítja a NASA a Naprendszer két legnagyobb kisbolygójának, a Ceresnek és a Vestának a kutatását hivatott űrszondáját - jelentetta be az amerikai űrkutatási hivatal.
A NASA március elején úgy döntött, hogy műszaki és anyagi nehézségek miatt leállítja a programot. Most azonban a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) űrkutató intézet kérésére felülvizsgálta korábbi elhatározását, és elindítja a Dawn (Hajnal) űreszközét a két kisbolygó felé.
Rex Geveden, az űrkutatási hivatal főigazgatójának helyettese a hírügynökségeknek elmondta: alaposan megvizsgálták a JPL javaslatait, és arra következtetésre jutottak, hogy a 446 millió dollárba kerülő programot siker koronázhatja.
A Dawn indításáról 2001 decemberében határoztak, és akkor a start időpontját 2006 júniusára tűzték ki, majd időközben azt 2007 júliusára halasztották el.
A Ceres és a Vesta kisbolygók a Mars és a Jupiter között keringenek a Nap körül. A szonda elnevezése nem véletlen, hiszen mindkét égitest mintegy 4, 5 milliárd éve, a Naprendszer kialakulásának a hajnalán keletkezett.
Igen korán kezdődött a spanyol erdőtűz-szezon
Az Ibériai-félsziget erdőtüzei általában júniustól, a nyári forróságok beköszöntével kezdenek tombolni.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
