Hosszú távú megoldás kell az árvizek megelőzésére

2006.04.04.Admin

National Geographic Magyarország

A drámai helyzet ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a természet rendjébe való túlzott és nem megfelelő beavatkozás beláthatatlan következményekkel jár. A WWF szerint az árvízi problémák megoldása hosszú távon csak az árterek és a folyók vízgyűjtőinek helyreállításával, valamint fenntartható kezelésével oldható meg.

A folyók heves vagy hosszan tartó esőzések, hirtelen hóolvadások hatására lépnek ki medrükből. Természetes körülmények között árvíz idején szétterülnek ártereiken, amelyek felfogják a többletvizet. Az elmúlt 150 évben az intenzív mezőgazdaság térhódítása és a gazdasági növekedés miatt az árterek lecsapolása egész Európában óriási méreteket öltött. Új épületek, utak és egyéb infrastruktúra jelentek meg az árvizek elvezetésére, elterítésére hivatott területeken, a folyókat szűk árvízvédelmi töltések közé kényszerítették. Ezzel mi, emberek teremtettük meg a bennünket rendszeresen veszélyeztető, rekord magasságú árvizeket.

Az árvizek ott okozzák a legnagyobb katasztrófát, ahol az ártereket elvágták a folyótól, így ugyanaz a vízmennyiség (vagy még több) sokkal szűkebb helyen folyik le. Ez pedig magasabb vízszintet eredményez. Növeli az árvízveszélyt az is, hogy a vízgyűjtő területen történő nem megfelelő tájhasználat következtében – pl. beépítések, erdőirtás, túllegeltetés – a csapadék gyorsabban talál utat a folyóhoz. Egy természetes rendszerben az erdők és a vizes élőhelyek szivacsként működnek, amelyek ezáltal kiegyenlítettebbé teszik a vizek lefutását a folyóhoz. A problémát csak tovább fokozza az éghajlatváltozás által okozott szélsőségesebb időjárás.

Minthogy az árvizek száma és az azokból származó károk évről évre növekednek, a WWF szerint az eddigiektől eltérő, megelőző intézkedésekre van szükség. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberi élet és értékek, valamint a környezet védelme érdekében az árvízkezelést a természetes folyamatokat figyelembe véve kell megoldani. Ennek fényében a természetvédelmi szervezet kiemelten fontosnak tartja az alábbi intézkedéseket:

A hatékony intézkedések kidolgozásához és kivitelezéséhez nagyobb léptékben, nem csak folyómederben, hanem vízgyűjtőkben kell gondolkoznunk.

A magasabb régiókban a felszíni burkolatok átalakításával, az eredeti növényzet részbeni helyreállításával az elnyelt vízmennyiség növelhető, a maradék víz lefutásának sebessége pedig mérsékelhető.

Az árterek területhasználatának megváltoztatásával, az elöntésnek kitett területeken történő építkezések szigorúbb szabályozásával a veszély tovább csökkenthető.

A “nagyobb teret a folyóknak” elv alapján a töltések egyes részeinek áthelyezésével, a vizes élőhelyek, korábbi medrek, mellékágak főágba való visszakapcsolásával, az árterületek helyreállításával eredményes javulást lehet elérni az árvizek intenzitása és szintje terén.

A legfontosabb azonban, hogy a víz megtartásában és bölcs felhasználásában kell a megoldást keresni. Korábbi ártéri területek elárasztásával nem csak az árvízszint csökkenthető, hanem aszályosabb időkre az értékes víz visszatartásával gazdálkodni lehet (extenzív mezőgazdálkodás, ártéri erdők használata, halgazdálkodás stb).

“Ez a rengeteg víz, ami ebben a szűk mederben veszélyt és problémát jelent, máshol hiányzik. Az áradások által okozott gazdasági és társadalmi költségek növekedése azáltal előzhető meg, hogy felismerjük a folyó vízgyűjtő területeinek, ártereknek fontosságát és fenntartható kezelésük szükségességét. Sürgősen hozzá kell látnunk ezeknek a területeknek a helyreállításához” – mondta Ereifej Laurice, a WWF Magyarország programvezetője.