Nagy erejű földrengést prognosztizálnak San Franciscoban

A Golden Gate híd úgy inog és tekergőzik a levegőben, mintha gumiból lenne, de szerencsére nem dől össze. Legalábbis ezt mutatja az a számítógépes szimuláció, amelyben az US Geological Survey (USGS)kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy kiállna-e egy, az 1906-hoz hasonló erősségű földrengést, a ma már San Francisco jelképének számító, 1933 és 1937 között épült híd.

Ashraf Habibullah, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy a szimulációk alapján egy 1906. évihez hasonló erősségű földrengés esetén számos épület nem járna ilyen szerencsésen, viszont konkrét neveket nem hoznak nyilvánosságra. A „földrengés-biztos” épületek között viszont a san franciscoi hidat kivéve ott van a Marriot Hotel és a város egyik repülőgép-terminálja, valamint a los angelesi városháza.

A California Seismic Safety Commission (CSSC) adatai szerint viszont számos építmény, így többek között az emeletes házak, vagy többszintes autópályák nem valószínű, hogy túlélnének egy ilyen megpróbáltatást. Bár a kutatók nem tudják biztosan előre jelezni egy esetleges földrengés időpontját, az viszont biztos, hogy mindenképpen várható egy ilyen esemény a közeljövőben.

1906. április 18-án a Kaliforniában észlelt rengés során egy közel 1300 kilométer hosszú hasadék keletkezett észak-déli irányban, amely helyenként 500 méter szélességet is elért. A katasztrófa több ezer halálos áldozattal és tetemes anyagi kárral járt. A rengés epicentruma a Szent-András törésvonalnál volt, amely Kalifornia partja mentén húzódik.

Minél tovább tart a nyugalmi időszak annál valószínűbb, hogy nagy erejű rengés követi. Ez az úgynevezett „nyugalmi elmélet” a múlt század eleji, san franciscoi földrengést követő kutatások eredményeként született. A becslések szerint egy, a következő harminc évben bekövetkező földrengés esélye kétszer akkora, mint a be nem következésé. A szeizmológusokat aggasztja, hogy az elmúlt években több enyhe rengést is észleltek a térségben. A kutatók remélik, hogy mélységi fúrásokkal, mélységi feszültség mérésével valamint a talajvízszint változása alapján időben előre jelezhetik a jelenséget.

Az egyik legaktívabb törésvonal A Szent-András törésvonal mentén csúszik el egymás mellett a két nagy lemez: az észak-amerikai kontinentális és a csendes-óceáni mélytengeri. A kőzetlemezek elcsúszása, összetolódása során keletkező feszültség időnként földrengések formájában oldódik fel. A mintegy 1100 kilométer hosszan húzódó törésvonal mentén a lemezek évente közel öt centiméternyit mozdulnak el egymáshoz képest. Az 1906. évi földrengések során viszont az elmozdulás négy-öt méter volt. A térséget számos kisebb törésvonal hálóz be, amelyek nehezen előrevetíthetővé teszik egy földrengés kipattanásának helyét; ugyanakkor a több helyen kipattanó és továbbterjedő rengések összeadódhatnak, ami felerősíti hatásukat.