Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Megoldódni látszik a Krakatau kitörésének rejtélye

2006.05.09.Admin
National Geographic Magyarország

1883-ban a Krakatau kitörésekor eltűnt a vulkánnak otthont adó sziget háromnegyede. Bár a kitörés a kirobbant anyag mennyiségét tekintve átlagosnak tekinthető, a sziget nagy részének berobbanása azóta is megmagyarázhatatlan a vulkanológusok számára. Egy londoni kutató most új elmélettel állt elő.

A Szumátra és Jáva között található Krakatau négy hónapi időszakos működést követő, 1887. augusztus 27-ei hatalmas erejű kitörése szinte teljesen megsemmisítette a három vulkánból álló szigetet. A kitörés okozta rengés és a tengervízbe jutó, gázban gazdag magma nagy erejű cunamit idézett elő, és mintegy 40 ezer ember halálát okozta.

A kitörés kiváltotta hanghatás állítólag az emberiség történetének legerősebb természeti hangja volt. A kitörés végére a sziget mintegy háromnegyede eltűnt. Ma az egykori szigetnek három darabkája emelkedik ki a tengerből, többek között az aktív, folyamatosan növekvő lávakúp, az Anak Krakatau (Krakatau fia).

Mitől tűnt el a sziget háromnegyede?

A hatalmas pusztítás ellenére a Krakatau esete az átlagos kitörések közé tartozik – a felszínre került magma nagyságát tekintve. Becslések szerint ugyanis csak alig 12 köbkilométer anyag robbant ki, ellentétben például a másik indonéziai vulkánnal a Tamborával, amely 1815. évi kitörésekor 50 köbkilométer magmát hozott a felszínre.

 A Krakatau egykor...

A Krakatau egykor…

Viszont ma is rejtély, hogy hogyan pusztult el a vulkán és egyben a sziget jelentős része a kitörés utolsó rövid szakaszában. A legtöbb, amit ma tudunk a jelenségről, az a holland geológus és mérnök, Roger Verbeek munkájának köszönhető. Ő ugyanis nem sokkal a kitörést követően a térségbe látogatott tanulmányútra, és 1885-ben holland nyelven tudományos értekezést adott ki a Krakatau kitöréséről. A tanulmány azonban az elkövetkező száz év során homályba veszett, és csak 1983-ban, – az amerikai Mount St. Helens katasztrofális kitörése kapcsán -, két amerikai geológus könyvtári kutatómunkája nyomán került újra a figyelem középpontjába. A Tom Simkin és Richard Fiske által kiadott első széleskörű tanulmány a Krakatau kitöréséről egyben tartalmazta a holland geológus egykori leírásainak angol nyelvű fordítását is.

Az eddigi kutatások alapján minden kétséget kizár, hogy a nagy erejű robbanással végződő kitörés (szub)pliniusi típusú volt, amely során nagy mennyiségű vulkáni por és hamu került a légkörbe. Viszont a két kutató sem tudott választ adni arra, hogy a sziget északi felén lévő, a három közül a legnagyobb vulkánkúp mikor és hogyan omlott össze, és került víz alá.

Továbbá elfogadott tény még, hogy piroklaszt ár tengervízbe érve hatalmas víztömeget képes mozgásra késztetni, így az 1883. évi kitörés is nagy erejű cunamihoz vezetett. A folyamatot erősítette az összeroskadó vulkán tengerbe omlása is.

Földcsuszamlás rendezte át a szigetet?

Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magmából feltörő gázok feszítő erejének hatására a vulkán elveszítette stabilitását, a feszítő erőt tovább növelte a tengervíz felforrása során keletkező gőz, ami a vulkán belsejébe került.

 ... és ma

… és ma

„Feltételezésünk szerint a végső nagy robbanás oka egy földcsuszamlás volt, amely a sziget nagy részét „átrendezte”, és a vulkán belsejében lévő magma nagy erejű kirobbanásához vezetett. De ahhoz, hogy ez végbemenjen, nélkülözhetetlen volt, hogy a vulkáni kúp ne kemény kőzetből, hanem homokhoz hasonló, lazább kőzetből álljon” – véli Nick Petford, londoni Kingston Egyetem kutatója.
Nem minden vulkanológus ért egyet elméletével, de Petford szerint érdemes elgondolkodni ezen a lehetséges megoldáson, ugyanis ennek elfogadása segíthet a jövőben a minél pontosabb számítógépes modellek megalkotásában.

„A tenger alatti vulkánok morfológiájáról való ismereteket, amelyek felszínén gyakoriak a nagy kiterjedésű csuszamlások, mint például Tenerife vagy Hawaii, valamint a tengerfenékre süllyedt üledék becsült mennyiségével kapcsolatos adatokat felhasználva, talán lehetővé válik, hogy rekonstruáljuk a folyamatot, és az ehhez szükséges feltételeket” – nyilatkozta Nick Petford a BBC-nek. „Ennek ismeretében a jövőben a szakemberek képesek lehetnek arra, hogy előrejelzéseket adjanak a vulkánkitörés nyomán várható csuszamlásokról, valamint cunamikról.”

Pliniusi és szubpliniusi kitörések
A pliniusi típusú vulkánkitörés az ókori íróról, politikusról, tudósról, ifjabb Pliniusról kapta a nevét, aki feljegyezte a Vezúv időszámításunk szerint 79-ben lezajlott kitörését, amelynek nagybátyja, idősebb Plinius is áldozatává vált.
A pliniusi típusú vulkánoknál a nagy erejű kitörés miatt a vulkán krátere könnyen beszakadhat, az így keletkező nagyobb átmérőjű kráter (kaldéra) miatt viszont lecsökken a kiáramló anyag energiája, ami pedig a kitörési felhő összeomlásához vezet.
A pliniusi kitöréseknél jellemző 4-600 m/secundum sebességű kitörési oszlop pár perctől akár 1-2 napig is „élhet”. A nagy sebesség miatt a magassága elérheti a 45 kilométert is. Századunk legjelentősebb pliniusi típusú kitörései a következő vulkánokhoz fűződnek: 1947-ben az izlandi Hekla, 1980-ban az amerikai Mt. St. Helens, 1991-ben pedig a fülöp-szigeteki Pinotub, ahol a kitörési oszlop magassága 30 kilométer volt.
A szubpliniusi hasonló, de valamivel kisebb méretű kitörés. Ilyen jelenség játszódott le a Krakataunál és a Fujinál.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket