Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Föld

Hogyan fogta be a Neptunusz a Tritónt?

2006.05.17.Admin
National Geographic Magyarország

A Naprendszer nagy bolygói körül – Jupitertől a Neptunuszig – nemcsak olyan holdak keringenek, amelyek a planétákkal együtt keletkeztek, hanem olyanok is, amelyek csak később kerültek a bolygók gravitációs terébe. A tudósok legújabb magyarázata a jelenségre a Plútó jelenlegi esetét veszi alapul.

Messze a Neptunusz pályáján túl terül el a Kuiper-öv. A csillagászok úgy tartják, hogy az öv egykor kiterjedtebb volt, talán a Neptunusz pályájáig is elérhetett. Egyes feltételezések szerint a Neptunusz tömegvonzása az elmúlt 4, 5 milliárd évben egyre-másra „kicibálta”, majd a Naprendszer belseje felé taszította az övezet közelebbi üstököseit. Az üstökösök többsége gyorsan elpárolgott, némelyik beleütközött a Napba vagy valamelyik bolygóba, némelyik pedig egy nagyobb égitest körüli pályára állt. E feltevés szószólói szerint a Kuiper-öv egyik utolsó mohikánja a Plútó, a holdja, a Kharón, valamint régen a Tritón is a Kuiper-övben keringett.

Hogy egy bolygó nem együtt alakult ki kísérőjével, bizonyítja többek között, hogy a hold a kör alakú keringési pálya helyett, jellemzően elnyújtott keringési pályán mozog. További bizonyíték a retrográd keringés, vagyis az égitest forgásirányával ellentétes keringési irány.

Azzal kapcsolatban, hogy a Neptunusz hogyan foghatta be egykor legnagyobb holdját, a Tritónt, – amely egyébként nagyobb, mint a Plútó –, az amerikai California Egyetem és a Maryland Egyetem munkatársai most új magyarázattal rukkoltak elő.

Eddig két elmélet volt viszonylag széles körben elfogadott ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint a Triton, a Kuiper-övből kisodródva, a Neptunusz egyik egykori „szabályos” kísérőjével egyesült. Ez utóbbinak viszont elég nagynak kellet lennie ahhoz, hogy lefékezze a Tritont, ugyanakkor nem túl nagynak ahhoz, hogy a becsapódáskor ne semmisítse meg. E forgatókönyv valószínűsége meglehetősen csekély. Egy másik teória szerint a Triton a Neptunusz légköri súrlódása révén fékeződhetett le, viszont a jelenlegi ismeretek alapján a Neptunusznak soha nem volt jelentősebb légköre.

A legújabb elmélet szerint magának a Tritónnak is volt egy kísérője korábban, amellyel való kapcsolata hasonlított a jelenlegi Plútó és annak Kharón nevű holdja kapcsolatához. Mivel a két égitest ellenétes irányban kering egymáshoz képest, ha egy nagyobb bolygó közelébe érnek, annak gravitációs tere az egyik – lassúbb – égitestet befoghatja, míg a társa „kirepül” a korábbi pályáról és eltávolodik. De még így is szükség van a légkör fékező hatására, mert e nélkül a Tritón továbbra is túl gyorsnak bizonyult volna – állítja a szerzőpáros a Nature című lapban megjelent cikkben.

Ahhoz, hogy az elmélet tényleg megállja a helyét még két igen fontos feltételnek teljesülnie kell. Abban a gáz és porfelhőben, amelyből a Neptunusz keletkezett, több Plútó nagyságú égitestnek kellett lennie – ebben egyébként a csillagászok többsége egyetért. Ugyanakkor ezen nagyobb égitestek jelentős részének a Plútóhoz és annak holdjához hasonlóan egymás körül kellett keringenie. Ez nem tűnik lehetetlennek, ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint a Kuiper-övben az égitestek tíz-tizenöt százaléka ilyen kétszereplős rendszerben található, vagyis ketten-ketten keringenek egymás körül.

Hozzászólások

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Példa nélküli együttműködést valósított meg a 10 millió Fa Alapítvány és a MET Kabai Solar Park csapata.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket