Rekordhőmérsékletű mélytengeri „forrásra” bukkantak
Német tengerkutatók rábukkantak az eddig ismert legmelegebb mélytengeri „fekete füstölgőre”. A 407 Celsius fokos hidrotermális forrás mintegy háromezer méter mélységben, a Közép-Atlanti-hátságban tör a felszínre.
Normál körülmények között az Atlanti-óceán óceánközépi-hátságában feltörő víz legfeljebb 350 Celsius fokos. A „fekete füstölgő” nevet onnan kapták, hogy a felszínre (pontosabban a tengerfenékre) törő víz nagy mennyiségű ásványi anyagot old ki, ami sötétre színezi a vizet.
A hőmérsékleti rekordot eddig a csendes-óceáni füstölgők tartották, 402 Celsius fok értékkel. A nemrégiben felfedezett „forrás” csak öt fokkal tér el az eddigi rekordértéktől, ami első hallásra nem tűnik túl jelentősnek. Andrea Koschinsky, a kutatás vezetője, a brémai International University munkatársa viszont a Spiegel Online-nak elmondta, hogy az adott körülmények között ez mégis igen különleges esetnek számít. A 407 fok ugyanis túl van egy bizonyos kritikus ponton; ezen a hőmérsékleten ugyanis, a nagy nyomás miatt a víz már nem folyadék formájában, hanem ún., szuperkritikus állapotban – gőz és víz közötti állapot – van jelen. Ez más módon oldja ki a kőzetben lévő ásványi anyagokat, mint a folyékony víz, melynek eredményeképpen szokatlan összetételű oldatok képződnek.
Az újonnan felfedezett „forrás” az afrikai és a dél-amerikai kontinentális lemez határán lévő óceánközépi-hátságban (Közép-Atlanti-hátság) található. A hátság mentén a két lemez évente mintegy négy centiméteres sebességgel távolodik egymástól, a lemezek szétáramlását szinte állandó vulkáni tevékenység kíséri.
A „fekete füstölgők” azért váltanak ki nagy érdeklődést a kutatók körében, mert környékükön az oldott ásványi anyagoknak köszönhetően, gazdag élővilág jelenik meg, ami különös jelenség ebben az életidegen környezetben (fény- és tápanyaghiány, nagy nyomás, alacsony hőmérséklet).
A jelenlegi méréseket egy Quest 5 nevű távirányítású műszerrel végezik a Meteor nevű kutató hajóról. A június elejéig tartó, több németországi egyetem és kutatóintézet valamint az amerikai Woods Hole Oceanographic Institute munkatársai által végzett nemzetközi kutatás során elsősorban az óceánközépi-hátságok anyag-, energiaáramlását és élővilágát vizsgálják.
Hol látható tejtenger a Földön?
A különös éjszakai fénylést a több száz éves tengerészeti feljegyzések is emlegetik, a modern korban műholdakról is megfigyelhető.
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
