Veszélyben az óceánok

Az EU által kidolgozott EUR-OCEANS program kutatói azt vizsgálják, milyen hatással jár a Föld nagyobb részét borító óceánokra az éghajlat felmelegedése. Még abban az esetben is, ha sikerül elérni a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött célokat, az óceánok savassága a század végére olyan magas szintet érhet el, hogy egyes tengeri élőlények nem lesznek képesek létrehozni mészkő-vázukat – mutattak rá.

Az óceánok nyelik el az emberi tevékenység eredményeként keletkező széndioxid harmadát, naponta 25 millió tonnát. A vízben ezek a savas hatású gázok vegyülnek az ott oldott állapotban lévő karbonátokkal, és semlegesítik őket. Ennek következtében a rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. A melegebb vizek kevésbé nyelik el a széndioxidot, így ott kisebb a veszély.

A tengeri élőlények által kiválasztott karbonátok egy része különösen érzékeny a savasságra, emiatt az antarktiszi korallok vázkiválasztó képességének csökkenése akár 50 százalékos is lehet 50-100 éven belül. Emellett a fehéredés néven ismert jelenség is káros lehet: a korallok a víz melegedésének hatására kilökik szervezetükből azokat az őket színező algákat, amelyeket addig befogadtak.

A víz széndioxid-tartalmának növekedése nem érinti a fotószintézist és az óceánok biomassza-termelő képességét, ám mégis kihat az élelmezési láncra – mondta el Jean-Pierre Gattuso, a CNRS francia kutatási központ tudósa. – Példának okáért a számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi “szárnyas” csigák, a pteropodák könnyen az óceán savasodásának áldozatává válhatnak a tudós szerint.