Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Föld

A növekvő mennyiségű űrszemét komoly veszélyt jelent

2006.06.07.Admin
National Geographic Magyarország

Az akár több km/s sebességgel keringő űrszemét - rakétadarabok, feszítőabroncs, csavar, csavarhúzó, hűfőfolyadék cseppek, szigetelőfólia darabok – fokozódó mennyisége egyre nagyobb fejtörést jelent az űrkutatás számára.

Ezt igazolja az az eset is, amikor tavaly október 21-én a NASA Föld képeket sugárzó Terra nevű műholdját jelentős „kitérésre” kellett késztetni, ugyanis ötven méterre megközelítette volna a Scout-G-1 rakéta egy világűrben keringő darabját. Az összeütközés valószínűsége egy a százhoz volt, az eltérítés hatására viszont mintegy 4 kilométerre került egymástól a két objektum.

Tíz évvel ezelőtt, 1996. július 21-én került sor az első jelentősebb ütközéses űrbalesetre, a francia Cerise műhold és egy Ariane-rakétadarab között. Az űrszemét mintegy 14 km/s sebességgel csapódott a műholdba, melynek következtében letörött annak stabilizálásra szolgáló hat méteres karja. Bár végül földi irányítással sikerült stabilizálni a műholdat, hasonló esetek a jövőben nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő, és nem feltétlenül ilyen szerencsés kimenetellel – figyelmeztetnek szakemberek.

Hasonló ütközések elszenvedője volt a Hubble-teleszkóp napelem-panelje is, amelyet a Földre visszahozva megvizsgáltak, és több ezer becsapódás nyomát észlelték rajta. A vékony lapon 174 helyen tátongott lyuk, a legnagyobb becsapódás átmérője nyolc milliméter volt.

A NASA ezért az US Space Surveillance Network program keretében „űrszemét adatbázist” készít. Ennek keretében már 9500, tíz centiméternél nagyobb átmérőjű tárgyat regisztráltak. De nem csak ezek veszélyesek – hangsúlyozzák a szakértők –, ugyanis akár az egy centiméter átmérőjű tárgyak a nagy sebesség miatt becsapódáskor felérhetnek egy kézigránát hatásával is. Ilyen méretű törmelékből pedig akár több százezer is keringhet bolygónk közelében.

Szerencsére ezek többnyire nem maradnak örökre a világűrben. „Az elmúlt években mintegy kétszáz olyan esetről volt tudomásunk, amikor űrszemét visszajutott a földre”– nyilatkozta Heiner Klinkrad, a darmstadti Esoc Ürrepülés-ellenőrzési Központ munkatársa a Spiegel Onlinenak. Az atmoszférába jutó tárgyak a légkör külső részén lefékeződnek, majd az alsóbb légtérbe jutva a súrlódás hatására felmelegszenek, gyakran kisebb darabokra esnek szét, és mielőtt földet érnének elégnek. A földfelszínre leginkább csak a rakéták, műholdak hőálló részei jutnak el. Amennyiben nem irányítanák őket, gyakorlatilag a Föld bármely pontján becsapódhatnának. Az űrhivatal munkatársai a becsapódást általában lakatlan területekre irányítják, elsősorban a déli félteke óceáni területére, vagy a Csendes-óceánba.

Az „űrszemét-eső” összefügg a Naptevékenység intenzitásával

Tizenegy évente az „űrszemét-eső” viszonylag intenzívvé válik, ugyanis a Napkitörések intenzitásának növekedésekor megnő a rádió- és az UV sugárzás is. Ez utóbbi a Föld külső légkörében elnyelődik, ami a légkör felmelegedését és kitágulását eredményezi. Ennek következtében megnő az ott keringő tárgyakra gyakorolt súrlódás, így azok lefékeződnek, és „beesnek” a Föld belső légterébe.

Újabban viszont jelentkezik egy ellenhatás is. A Föld légkörének növekvő széndioxid tartalma miatt a légkör alsó részének a hőmérséklete megnő, a külső réteg hőmérséklete viszont csökken, vagyis csökken a külső légréteg kiterjedése, ami azt eredményezi, hogy a földközelben keringő űrszemét ritkábban fékeződik le, és így nem jut vissza a földre –hívta fel a figyelmet Hugh Lewis, az amerikai Southampton Egyetem kutatója.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem látják el különleges védőburokkal a műholdakat? Frank Schäfer, a freiburgi Ernst-Mach-Intézet fizikusa szerint ennek egyrészt az az oka, hogy a becsapódások elleni védő réteg jelentősen megnöveli a költségeket, és a műholdak bizonyos részei – többek között az optikai és radarernyők – egyébként is nehezen védhetők.

A legegyszerűbb védelmet egy egy milliméter vastag alumínium lemezburkolat jelenti, amelyet az űrhajó vagy műhold felszínétől pár centiméterre rögzítenek. Az alumínium felületre becsapódó tárgyak miközben átszakítják a lemezt, széttöredeznek, így közvetlenül a műhold vagy űrhajó felületére csak igen apró részecskék jutnak, és ezek jelentős sérülést már nem okoznak az űrhajó falán. Viszont a nagy sebességgel keringő részecskék ellen ez sem nyújt elegendő védelmet, ezért az alumínium lemez és az űrhajó fala közé újabb védőréteget építenek be.

Újabban a becsapódás veszélyének elkerülésére, vagy legalábbis csökkentésére olyan ötlet is született, miszerint a kiöregedett műholdakat ún. temetőbe, vagyis leállópályára állítanák. Mintegy 2400 kilométeres magasságban ugyanis olyan pályák vannak, amelyeken kevés műhold kering, tehát az összeütközés valószínűsége minimális lenne. Legalább a nagyméretű űrszemét „eltakarítását” pedig távvezérléssel oldanák meg (oldják meg), vagyis arra késztetik, hogy berepüljön a Föld alsó légterébe. Mivel ez a módszer még nem elég jól kidolgozott, és nagyon költséges, többnyire marad a „leálló-pályára” állítás az ütközések elkerülése végett.

Kapcsolódó írásaink:

  • A Nemzetközi Űrállomásról a Csendes-óceánba zuhant a Progressz teherűrhajó
  • Űrruha kering a Föld körül

  • Hozzászólások

    Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

    Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

    Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

    Égi jelenségek 2020. december első felében

    Égi jelenségek 2020. december első felében

    A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

    Óceáni hulladékból készül napszemüveg

    Óceáni hulladékból készül napszemüveg

    A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

    2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

    2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

    Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket