Mitológiai nevet kapott a Plútó két új holdja
Nix és Hydra névre keresztelték a tavaly tavasszal felfedezett, Plútó körül keringő két új holdat.
Az eddig csak a S/2005 P 1 és S/2005 P 2-ként nyilvántartott két új holdat a Hubble űrteleszkóppal fedezték fel. A Johns Hopkins Egyetem kutatói által végzett későbbi mérésekből kiderült, hogy (a Kharónnal együtt) a három hold nem csak, hogy nagyon hasonló pályán kering a Plútó körül, hanem keringési idejük is összehangolt. Mialatt a Kharón 12-szer kerüli meg a Plútót, a P1 kétszer, a bolygóhoz közelebb haladó P2 pedig háromszor halad végig keringési pályáján. Kutatók szerint ez annak tulajdonítható, hogy a három égitest valószínűleg egy meteor-becsapódás során, „egy időben” keletkezhetett.
A két hold nevét az International Astronomical Union (IAU) adta, a formális bejelentésre június 23-án kerül sor. A nevet a két égitestet felfedező csoport javasolta.
Az ókori mitológiában Plútó (Hadész) az alvilág, a holtak birodalmának istene volt. Az alvilágot a Styx folyó választotta el minden élőtől, amelyen Kharón, a révész vitte át csónakján a lelkeket. Róla kapta nevét a Plútó 1978-ban felfedezett legnagyobb holdja. Kharon anyja Nyx volt, a sötétség szelleme. Mivel már létezik Nyx nevű kisbolygó az IAU végül is egy kis módosítással Nix névre keresztelte az új kísérőt.
A másik új hold nevét Hdyra-ról, a kilencfejű víziszörnyről kapta, aki az alvilágot őrizte. Hydra arról volt hírhedt, hogy nem lehetett megölni, mert ha valaki levágta az egyik fejét, a helyén két másik nőtt. Héraklésznek sikerült elpusztítania, mégpedig úgy, hogy égő üszökkel égette ki a levágott fej helyét, így megakadályozta, hogy az visszanőjön. Mivel a tavaszi égbolton konstelláció figyelhető meg az új hold és az Északi Vízikígyó (Hydra) csillagképével, ez adta az ötletet az új égitest elnevezéséhez. Ugyanakkor a kilences számra asszociál nemcsak a szörny fejének száma, hanem az is, hogy a hold a kilencedik bolygó kísérője.
A két név nem csak mitológiai jelentést hordoz, hanem az N és a H kezdőbetűk a NASA New Horizons űrszondájának kezdőbetűje is, amelyet januárban indítottak útra a Plutóhoz, és amely várhatóan 2015 nyarán éri el a bolygót, hogy geológiai és légköri információkat gyűjtsön.
Kapcsolódó írásunk:
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
