Az első színes felvétel a Vénuszról
A Vénusz déli sarkvidékéről készült első színes felvétel különleges jelenséget rögzített. Az eddig is tudott volt, hogy hatalmas örvény található ezen a vidéken, viszont az új képen már látható, hogy az örvény középpontjában két szem van, kettős örvényről van szó.
Az Európai Űrhivatal Vénus Express űrszondája a szomszéd bolygó körül tett első útján rögzítette az alábbi felvételt. Az űrszonda révén a kutatóknak először nyílik lehetőségük részletekbe menően tanulmányozni a déli féltekét.
Eddig ugyanis a NASA által készített, rossz felbontású fekete-fehér felvételeken kívül nem igen állt rendelkezésre információ a Vénusz déli féltekéjéről. A mostani nagy felbontású felvétel nem csak a látható, hanem a bolygó felszínéről érkező UV és infravörös sugarakat is rögzítette.
A felvételen jól kivehető, hogy a déli féltekén a pólus körül egy nagy, kettős örvény kavarog. Ugyanakkor az is látható, hogy az örvénynek nem egy, hanem két szeme van.
„Egyelőre még nem sikerült konkrét magyarázatot találni a jelenségre” – mondta Hakan Svedhem, az Európai Űrhivatal kutatója. Azt már eddig is tudták, hogy a szomszédos bolygón nagy erejű, keleties légmozgás uralkodik, ugyanis a NASA „Mariner 10” nevű szondája 1970-ben készített felvételén (lenti kép) körkörösen örvénylő felhőzet volt látható. „A légköri örvények nagyon komplex jelenségek, még a földi viszonylatban keletkezőket is nehéz modellezni” – tette hozzá Svedhelm.
Kutatók szerint talán magyarázat lehet a jelenségre, hogy a déli sark körül hideg légtömeg figyelhető meg, vagyis az örvényt feltehetőleg a leszálló hideg levegő kelti.
Az infravörös felvételen kivehető, hogy a visszaverődő napsugárzás a felső légréteget, a termikus sugárzás pedig az alsó légréteget különböző mértékben melegíti fel.
Ez az első bepillantás a felszínközeli légrétegbe, ugyanis a Vénuszt egy közel hatvan kilométer vastag felhőréteg borítja, amin nehéz „átlátni”. Viszont csak ezen a vastag felhőzeten áttekintve lehet tényleges magyarázatot találni a légköri örvények kialakulására.
A most futó projekt másik nagy eredménye, hogy a kutatóknak sikerült adatokat szerezniük a légkör kémiai összetételéről: az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy széndioxidból áll, ami a napsugárzás hatására szénmonoxidra és oxigénre bomlik. A szonda által küldött adatok további elemzése folyamatban van.
Kapcsolódó cikkeink:
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
