Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Föld

Hőszigetelő hab vált le a Discoveryről

2006.07.05.Admin
National Geographic Magyarország

Kétszeri halasztás után közép-európai idő szerint kedd este a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból elindult a Discovery amerikai űrrepülőgép. Az indítás után röviddel az üzemanyagtartály hőszigetelő habjából kisebb darabok váltak le.

A Discovery úti célja a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás. Útját 12 naposra tervezik. Hét űrhajós – öt férfi és két nő – utazik az űrsiklón. Az indítás után két perccel a Discoveryről rendben levált a két segédrakéta, majd hét perccel később az űrsikló Föld körüli pályára állt. A Columbia űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett tragédiája óta, amikor hét űrhajós vesztette életét, második alkalommal indult amerikai űrsikló a világűrbe.

Problémák most is adódtak. Eredetileg szombat este kellett volna startolnia Discoverynek, de a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották az indítást, majd huszonnégy órával később ugyanilyen okok miatt ismételten elnapolták a fellövést. Az űrrepülőgép keddi indítása is kétségessé vált, mert külső üzemanyagtartályán egy rést fedeztek fel a szigetelőhab-burkon, de a szakemberek végül is úgy döntöttek, hogy ez nem veszélyezteti az űrrepülőgép küldetésének biztonságát.

A start után szigetelő habdarabok váltak le

A NASA híradása szerint az indítás után 2 perc 47 másodperccel az üzemanyagtartály hőszigetelő habjából három vagy négy kisebb darab vált le, a repülés ötödik percében pedig egy vagy két további darab szakadt le.

Ezek nagysága azonban elhanyagolható mértékű, és a magasságból adódóan már nem is voltak képesek megsérteni az űrrepülő hővédő pajzsát. A start után öt órával tartott sajtóértekezleten a NASA szakembere úgy fogalmazott, hogy a Discovery külső üzemanyagtartálya “nagyon jól viselkedett ezúttal”, és a habdarabok leválása nem veszélyezteti a legénységet.

2003. február 1-jén éppen a külső üzemanyagtartály hőszigeteléséből levált 756 grammos habdarab sértette meg annyira a Columbia amerikai űrrepülőgép bal szárnyán a hővédő pajzsot, hogy a Földre való visszatéréskor a résen beáramlott forró levegő mintegy láncreakciót indított el és végül a Columbia felrobbanásához és a héttagú legénység halálához vezetett.

A Discovery legénysége szerdán megkezdi az űrsikló hővédő pajzsának a részletes megvizsgálását, és a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok (az orosz Pavel Vinogradov és az amerikai Jeffrey Williams) pedig fénykép- és videófelvételeket készítenek, miközben az űrrepülő dokkolásra készül. A Discovery a tervek szerint csütörtökön dokkol az űrállomáson.

Tizenegy nap a világűrben

A Discovery mostani küldetésének időtartama 11 nap 19 óra és 12 perc lesz, a hétfős legénység parancsnoka Steven Lindsay. Az amerikai légierő 45 éves ezredese 1995 óta űrhajós, és eddig három alkalommal repült a világűrbe, egyszer parancsnokként, kétszer pedig másodpilótaként.

A 42 éves Mark Kelly a másodpilóta. A haditengerészet légierejének berepülő pilótáját 1996-ban válogatta be a NASA az űrhajósok közé, eddig egyszer, 2001-ben járt a világűrben.

A szakértői csapatot amerikai részről Michael Fossum, Lisa Nowak, Stephanie Wilson és Piers Sellers képviseli, közülük Fossum, Nowak és Wilson is újonc, először utaznak a világűrbe, Sellers viszont 2002-ben már járt a Nemzetközi Űrállomáson. A 48 éves Michael Fossum mérnök, pilóta, az amerikai légierő tartalékos ezredese. Kollégájával, az 51 éves biometeorológus Piers Sellerrel két vagy három űrséta is vár rá. A 43 éves Lisa Nowak repülőmérnök, a haditengerészet légiereje berepülő pilótája fedélzeti mérnökként vesz részt a küldetésben. A Harvardon és a texasi egyetemen végzett 40 éves Stephanie Wilson ugyancsak repülőmérnök, az ő feladata lesz az űrállomás robotkarjának irányítása.

A legénység hetedik tagja Thomas Reiter, a 48 éves német mérnök-űrhajós az Európai Űrhivatal (ESA) képviseletében utazik a Nemzetközi Űrállomásra, ahol harmadikként csatlakozik az orosz Pavel Vinogradov és az amerikai Jeffrey Williams alkotta pároshoz és több hónapot tölt velük. A veterán űrhajós Reiter dolgozott a Mir orosz űrállomáson, 179 napot töltött ott.

Jöhetnek a növények az űrbe

Az amerikai űrflottának három tagja van, a Discoveryn kívül az Atlantis és az Endeavour. A mostani küldetésnek az a célja, hogy elemezzék az űrrepülő külső üzemanyagtartályán a biztonság fokozásának érdekében végrehajtott változtatásokat, valamint utánpótlást és felszerelést szállítsanak az épülőfélben lévő Nemzetközi Űrállomásra.

Az űrrepülőgép-rendszer tömege indításkor 2053 tonna, amelynek nagy része a nagy hajtóanyagtartályban és a két gyorsító fokozatban lévő üzemanyag. Maga az űrsikló teljes tömege mindössze 105 tonna. A Discovery magával viszi az olasz gyártmányú Leonardo tehermodult, amely több mint két tonna ellátmányt (élelmiszert, vizet, ruhát) tartalmaz. Az alacsony hőmérsékleten tárolandó kutatási minták számára egy különleges hűtőlaboratóriumot, az űrben növényekkel végzendő biológiai kísérletek céljából egy európai tudományos modult, valamint oxigéntermelő berendezést is most szállítanak az űrállomásra. Az oxigéntermelő berendezés teszi majd lehetővé, hogy az űrállomás állandó legénységének maximális létszámát a mostani háromról hatra emeljék 2009-től.

Hozzászólások

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket