Térkép a világ tengereinek klorofill koncentrációjáról
Világoszöld, sárga és piros foltok jelzik, hogy az óceánok mely részein volt különösen magas a fitoplankton koncentrációja 2006 tavaszán.
A térkép két műhold (SeaWIFS, Aqua) 2006. március 21. és június 20. közötti mérései alapján készült. A Föld felett keringő műholdak érzékelik az óceánról visszaverődő infravörös fény mennyiségének csökkenését, ami a planktonok klorofill tartalma miatt lép fel. A klorofill koncentráció révén a tengerbiológusok közvetve a fitoplankton koncentrációról szereznek ismereteket.
A plankton a nyílt vízben szabadon lebegő mikroszkópikus élőlények összessége, amelynek helyváltoztató képessége minimális, így tehetetlenül sodródik az áramlásokkal. A planktonikus élőlények jelentőssége parányi méretük ellenére igen nagy.
A fitoplankton (növényi plankton) apró moszatok együttese. Fotoszintéziséhez fényre van szüksége, ezért a felszíni vizekben fordul elő. A fitoplanktonban zajlik a Földön végbemenő fotoszintézis 50 százaléka. Mivel e parányi élőlények hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, fontos szerepük van a Föld oxigénháztartásának egyensúlyban tartásában és klimatikus viszonyainak megőrzésében.
A fitoplankton az állati planktonnal, a zooplanktonnal egyetemben az óceáni élelemlánc alapját képezi. Jelenlétük általában buja tengeri életet sejtetnek, de egyes esetekben akár káros hatásúak is lehetnek.
A fitoplankton koncentráció a part menti vizekben és az óceánok északi részén volt kiemelkedő idén tavasszal. A part menti feldúsulás a folyók által a tengerekbe szállított sok tápanyaggal magyarázható. Az északi tengerek magas fitoplankton koncentrációjának oka pedig az évszakra jellemző szeles időjárás, amely a tengerfenék laza üledékét felkavarva ad táplálékot a mikroszkopikus élőlényeknek.
Porviharok sorozata sújtja Irak lakóit
2022 áprilisa óta Irakban és a Közel-Kelet más régióiban is sorozatban, egymás után alakulnak ki porviharok.
A biológiai sokféleség napja
A biológiai sokféleség fontosságát hangsúlyozva, a természetvédelemmel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2001-ben május 22-ét a biológiai sokféleség nemzetközi napjává nyilvánította.
Pár év múlva a Földbe csapódhat egy hibás, régi Vénusz-szonda
Az egykori szovjet Vénusz-szondát arra tervezték, hogy landoljon a Vénuszon, így jó eséllyel túléli a Föld légkörének terhelését.
Hova lesz a talaj kérge?
A száraz talajfelszíneket, bolygónk szárazföldjeinek 12 százalékát élőlények alkotta kéreg borítja, amelynek híján a szél könnyen megbontja a felszínt.
Egy titkos ajtónak tűnik, ám mégsem az
A Curiosity árbóckamerája 2022. május 7-én, az ember számára különös sziklaalakzatot örökített meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
