Térkép a világ tengereinek klorofill koncentrációjáról
Világoszöld, sárga és piros foltok jelzik, hogy az óceánok mely részein volt különösen magas a fitoplankton koncentrációja 2006 tavaszán.
A térkép két műhold (SeaWIFS, Aqua) 2006. március 21. és június 20. közötti mérései alapján készült. A Föld felett keringő műholdak érzékelik az óceánról visszaverődő infravörös fény mennyiségének csökkenését, ami a planktonok klorofill tartalma miatt lép fel. A klorofill koncentráció révén a tengerbiológusok közvetve a fitoplankton koncentrációról szereznek ismereteket.
A plankton a nyílt vízben szabadon lebegő mikroszkópikus élőlények összessége, amelynek helyváltoztató képessége minimális, így tehetetlenül sodródik az áramlásokkal. A planktonikus élőlények jelentőssége parányi méretük ellenére igen nagy.
A fitoplankton (növényi plankton) apró moszatok együttese. Fotoszintéziséhez fényre van szüksége, ezért a felszíni vizekben fordul elő. A fitoplanktonban zajlik a Földön végbemenő fotoszintézis 50 százaléka. Mivel e parányi élőlények hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, fontos szerepük van a Föld oxigénháztartásának egyensúlyban tartásában és klimatikus viszonyainak megőrzésében.
A fitoplankton az állati planktonnal, a zooplanktonnal egyetemben az óceáni élelemlánc alapját képezi. Jelenlétük általában buja tengeri életet sejtetnek, de egyes esetekben akár káros hatásúak is lehetnek.
A fitoplankton koncentráció a part menti vizekben és az óceánok északi részén volt kiemelkedő idén tavasszal. A part menti feldúsulás a folyók által a tengerekbe szállított sok tápanyaggal magyarázható. Az északi tengerek magas fitoplankton koncentrációjának oka pedig az évszakra jellemző szeles időjárás, amely a tengerfenék laza üledékét felkavarva ad táplálékot a mikroszkopikus élőlényeknek.
London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon
A Brunt-selfjégen keletkezett repedések alapján már régóta várható volt az esemény, amelyre a Brit Halley-VI kutatóbázis közelében került sor.
Ez a legnagyobb futószalag a világon
A szerkezet 100 kilométer hosszú, a Szahara nyugati szélétől, egy bányától a óceánig tart.
Szupernóva-temetőt vizsgáltak egy rádióteleszkóppal
Ausztrál-olasz együttműködésben készültek el azok a rendkívül részletes szupernóva maradványokat bemutató képek, amelyeket ausztrál rádióteleszkóp-rendszer segítségével hoztak létre.
7,6 kilós meteorit az Antarktikáról
Az elmúlt évszázadban mintegy 45 ezer meteoritot szedtek össze az Antarktika területén.
Az erdei földcsuszamlások okai
Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, mi határozza meg, hogy az erdei környezetben milyen gyakorisággal következnek be földcsuszamlások.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
