Felélénkültek a viták a Fuji kitörése kapcsán
Vulkáni tevékenységekben, földrengésekben „gazdag” nyarat tudhatunk már a hátunk mögött, de a nyár és az év hátrelévő része a Föld több területén még tartogathat meglepetéseket. Újra feléledt a vita a japánok szent hegyének, a Fujinak közeljövőbeni kitörése kapcsán is.
A hétfőn Indonéziát és Ausztráliát megrázó földrengés után Jáva partvidékén kétméteres szökőár söpört végig, a cunaminak eddig közel négyszáz halálos áldozata van.
Júniusban gázfelhőt és lávát lövellt a felszínre több távol-keleti tűzhányó: a jávai Merapi, a Fülöp-szigeteki Bulusan, valamint a Kjusu-szigeti, több mint ezer méter magas Szakuradzsima vulkán.
A hétvégén pedig újra tüzet és hamut okádott az Etna, Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánja, miközben a Fülöp-szigetek keleti részén a Mayon vulkánból ömlött a láva, Ecuadorban pedig a Quito közelében lévő Tungurahua lövellt hamut és gázt.
Az aktivizálódó vulkáni tevékenység kapcsán újra fellobbantak a Japán szent hegyének és jelképének számító Fuji kitöréséről szóló viták is. A tűzhányó kitörésének lehetőségével 2000-ben kezdtek foglalkozni a vulkanológusok, ugyanis ekkor kis erejű rengéseket figyeltek meg a mintegy háromszáz éve nyugalomban lévő Fuji környékén. A kormány ekkor kutatást rendelt el egy esetleges kitörésről és annak következményeiről.
A háromszáz éve nyugalomban lévő vulkán
„A Fuji utolsó kitörését 1707-ben jegyezték fel, de az elmúlt 2200 évben a vulkán mintegy 75-ször tört ki, ami rekordnak számít, hiszen átlagosan harmincévenkénti explóziót jelent”- nyilatkozta Shigeo Aramaki, a kutatást vezető vulkanológus, az amerikai National Geographic Online-nak. „Ehhez képest az elmúlt háromszáz éves nyugalmi időszak tagadhatatlanul hosszúnak mondható”.
A Fuji „csak” 112 kilométerre van Tokiótól, a harmincmilliós lélekszámú fővárostól; és több millió ember lakik a vulkánhoz még közelebb. Egy három évvel ezelőtti tanulmány szerint, amennyiben gázkitörésre, hamu és lávaszórásra kerülne sor, akár 21 milliárd dollár értékű kár eshetne, az emberéletről nem is beszélve. Nem csoda hát, hogy a Fuji a világ leginkább figyelemmel kísért, „ellenőrzés alatt” álló vulkánja.
Habár a néhány évvel ezelőtt megfigyelt rengések lecsillapodtak, szakértők szerint ma a Fuji aligha nevezhető biztonságosabbnak. A magma folyamatosan dolgozik a vulkán gyomrában, a benne lévő gőzök-gázok okozta feszültség pedig folyamatosan nő.
Az 1707. évi kitörés olyan nagy erejű volt, hogy valószínűleg megváltoztatta a vulkán szerkezetét, és ennek következtében szűnt meg a kitörések ciklikussága. A szerkezetváltozás azt is eredményezhette, hogy a jövőben másfajta, esetleg erőteljesebb kitörések zajlanak majd.
A Japán-szigeteknél három nagy kőzetlemez bukik alá. Egy ilyen szubdukciós (alábukási) vonal húzódik Tokiótól délnyugatra is, amely a térségben jelentkező földrengések kipattanási helyéül szolgál. E mentén a szubdukciós vonal mentén legutóbb 1854-ben keletkezett nagy erejű földrengés. Egy hasonló erejű rengés könnyen beindíthatja a jövőben a Fuji működését is, mint ahogy 1707-ben is történt. Akkor ugyanis a kitörés előtt két hónappal nagy erejű földrengés rázta meg a területet.
 |
| |
Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
Mennyire sötét a világegyetem?
A New Horizons űrszonda méréseinek köszönhetően sokkal pontosabb képet alkothatunk arról, hogy voltaképp mennyire is sötét a világunk.
Földcsuszamlás miatt volt cunami egy alaszkai öbölben
A Seward városától 30 kilométerre délnyugatra lévő öbölben a nagy esőzések okoztak földcsuszamlást.
Olyan ez a vidék, mint egy földön kívüli táj
A The Wave lenyűgöző sziklaformációival ejti ámulatba a látogatókat.
Lehet, hogy Kína már túljutott a szénkibocsátási csúcson?
A klímakutatók nagyjából egy éve arra gyanakodnak, hogy Kínában a szén-dioxid-kibocsátás már 2023-ban elérhette a csúcsmennyiségét
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
