Csúszik a tihanyi hegyoldal

Házak, vasúti- és autópálya-szakaszok eshetnek áldozatul a földcsuszamlásoknak: Ercsiben már három utcát a Dunába mosott, a dunaújvárosi vasművet elforgatta a föld. Korábbi sajtóhírekkel ellentétben azonban a tihanyi apátság biztonságban van, és a MÁV szerint az utazóközönség is.
Földcsuszamlásról akkor beszélhetünk, ha egy lejtős pályán a kőzettömegen belül létrejön egy elválási felület, amely mentén a kőzettömeg – engedve a gravitációnak – lecsúszik. A jelenség jellemzően dombsági területen, hegységperemeken figyelhető meg: Magyarországon végig az Északi-középhegységben a Börzsönyig, a Dunántúli-középhegységben, a Somogy-Tolna-Zalai-dombvidéken, a Mecsekben, Villány környékén – mondta Oszvald Tamás, a Magyar Geológiai Szolgálat vezető főtanácsosa, a pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély-elhárítási szakértői bizottság tagja.
A magyarázat egyszerű: Ami magasan van, az le akar jönni, csakhogy ez komoly károkat és sok helyütt veszélyhelyzetet okozhat..
Csúszik a tihanyi hegyoldal
Mint ahogy mindig is csúszott, amióta az apátságot odaépítették. Ez egy szokványos lejtőtörmelék-csúszás, inkább kúszás, ami összefüggésben van a rendkívül csapadékos tavaszunkkal. Olyan frekventált hely, mint Tihany esetében az emberek úgy gondolják, baj van, pedig csupán teljesen normális gravitációs mozgásról van szó. Maga a hegy nem csúszásveszélyes képződmény.
Amikor az apátságot építették, legalább 5-6 méteres peremterasz vette körül a Balaton felé néző oldalt, „mára ez lefogyott 2-3 méterre – 1000 év alatt – akkor most miről beszélünk?!” – mutatott rá a szakember a sajtóban megjelent túlzásokra.
Oszvald szerint ha nagyon óvatosak akarunk lenni, akkor aktív rézsűvédelemmel kell majd körülvenni magát az épületet, ki kell irtani azokat a nagy fákat, amelyek már annyira árnyékolnak, hogy alattuk a fű nem tud megnőni. Ebben az esetben a lemosásnak már a lehetőségét is jelentősen csökkentettük. Egyszóval nincs veszély, de igenis szép lassan oda kell figyelni Tihanyra.
Valós veszélyek
A balatoni és a Duna nyugati partját kísérő magaspartok viszont komoly problémát jelentenek: a helyzet súlyosságát jelzi, hogy ezeken a területeken nem is rendezésre, hanem veszélyelhárításra lenne szükség. A pénz „természetesen” hiányzik, így csak utólagos elhárításra és eseti kezelésre van lehetőség.
Ercsiben, a Dunával párhuzamosan épült úgynevezett Halászsoron az elmúlt negyven évben már két utca beomlott, eltűnt. 1999. július 7-én körülbelül 200-250 méter széles partszakasz csúszott a Dunába, szétszakítva és magával sodorva 6-7 házat. Ezzel megszűnt a Halászsor harmadik utcájának a nagy része is… – jelzi a tényeket Oszvald Tamás.
Tudomásul kell venni, hogy a Föld forog, és az észak–déli irányú folyóknak a nyugati partját a forgás miatt sokkal intenzívebben pusztítja. Ez nem szocialista bűn, ez természeti törvény, fizika. Nem tudunk ellene tenni, csak ronthatunk a helyzeten: a Duna vízrendezése, hajózhatóvá tétele folyamatos program, amiért vízterelő sarkantyúkat helyeznek el a mederben. Ercsinél rosszul számolták ki az egyik sarkantyú sodorvonal-módosító hatását, és pontosan rálökték a folyót az ercsi halászsorra. Ezek után természetes, hogy bekövetkezett a földcsuszamlás.
A MÁV szerint nem létezik a probléma
A MÁV Kommunikációs Igazgatósága közölte évek óta végeznek geodéziai méréseket a balatoni magaspartoknál. Ezek eredménye szerint „a területen geotechnikai szempontból veszélyesnek tekinthető mozgások évek óta nem voltak”. A vasúttársaság nem talált arra utaló jelet, amely szerint a balatonakarattyai alagút évente több centimétert csúszna a Balaton felé. A társaság kijelentette: „Magyarország területén olyan geológiai és éghajlati viszonyok vannak, amelyek esetén a földcsuszamlások egyébként sem jellemzőek.”
A teljes cikk a FigyelőNeten olvasható.