A napokban eldőlhet, hány bolygóból áll a Naprendszer

A tudomány évtizedek óta kilenc bolygót sorol a Naprendszerhez, habár a tudósok korábban is sokat vitáztak már azon, hogy a Plútó közéjük tartozik-e vagy sem. Amikor a Plútótól távolabb felfedeztek egy, a kilencedik bolygónknál nagyobb égitestet, a bolygók, amúgy is ingatag lábakon álló definíciója, felborulni látszott.

A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union) Prágában zajló tizenkét napos konferenciáján a szakértők tulajdonképpen a következő lehetőségek közül választhatnak: törlik a Plútót a bolygók névsorából, vagy felvesznek még egyet, vagy akár több, hasonló méretű égitestet is a bolygó kategóriába.

A döntés nem egyszerű, és megosztja a csillagász társadalmat. „Úgy tűnik, patthelyzet alakult ki. Az szakértők fele a Plútó ‘kizárása’ mellett, a másik fele pedig ellene van” – nyilatkozta Pavel Suchan, a konferencia egyik szervezője a hírügynökségeknek.

A konferencia célja, hogy egyértelmű definíciót alkosson a bolygó, mint fogalmat illetően. Mi alapján nevezünk egy égitestet bolygónak: hely, méret vagy más jegyek alapján? Ha méret alapján történik a besorolás, akkor nagyobbnak kell-e lennie mint a Plútó, vagy más égitest lesz a viszonyítási alap? A legextrémebb esetben akár 53 fölé is nőhet a Naprendszer bolygóinak száma.

A vita tulajdonképpen akkor élénkült fel, amikor 2005 nyarán Michael Brown, a Kalifornia Műszaki Intézet (California Institute of Technology) kutatója felfedezett egy, a Plútónál nagyobb égitestet. A Xéna, a Plútóhoz hasonlóan, a Kuiper-övben kering.

A hivatalos nevén UB313 a Naprendszerben eddig felfedezett legtávolabbi bolygó, és háromszor olyan messze van a Naptól, mint a Plútó, átmérője 3000 kilométer, vagyis közel 700 kilométerrel nagyobb, mint a Plútóé. A Napot 560 földi év alatt kerüli meg, és mintegy 14, 5 milliárd kilométerre van a Földtől.

(Michael Brown fedezte fel a korábban tizedik bolygónak nevezett Sednát is 2004 tavaszán, amely viszont méretben elmarad a Plútótól.)

A problémás kilencedik bolygó

A mostani vita valójában a Plútó 1930-as felfedezése óta tartó forrongás kirobbanása. A kilencedik bolygó „belépése” a Naprendszerbe nem volt zökkenőmentes. Korábban azt hitték, akkora mint a Föld, csak később derült ki, hogy még Holdunknál is jóval kisebb. A Plútó amúgy is egy igen furcsa szerzet: elnyúlt keringési pályája miatt, sokkal inkább hasonlít a Kuiper-öv bármely tagjára, mint a többi bolygóra.

Többen úgy gondolják, hogy ha a Plútót kiveszik a sorból, a helyére léphet a Xéna, viszont akkor is csak nyolc igazi bolygó lesz. A Plútó vagy a Xéna bolygók közé való besorolása merő túlzás.

Ugyanakkor olyan javaslatok is vannak, miszerint a bolygókat ne méretük, hanem összetételük alapján sorolják be. Így a Jupiter az „óriás gáz” bolygók közé, míg a Plútó és a Xéna pedig „törpe jég” bolygó kategóriába kerülhetne.

Úgy tűnik, rengeteg ötlet van, viszont hogy a Plútót megfosztják-e bolygó rangjától, és a Xéna milyen sorsra jut, csak a konferencia végén derül ki. „Először mindenképpen tisztáznunk kell a bolygó fogalmát” – hangsúlyozta Suchan.

Kapcsolódó cikkeink: