Vasárnap csapódik a Holdba a SMART-1
16 hónapos sikeres küldetését befejezve, vasárnap reggel közép-európai idő szerint 7 óra 41 perckor csapódik a Hold felszínére a SMART-1, az első európai Hold-szonda.
Az egy köbméteres kockához hasonlító, 290 kilogramm tömegű szonda óránként 7200 kilométeres (másodpercenként 2 km) sebességgel ér a Föld útitársának felszínére, a Kiválóság tava néven ismert területre, ahol 3-10 méter átmérőjű kisebb krátert váj majd a becsapódás – tájékoztatta az AFP-t az ESA európai űrügynökség projektigazgatója, Bernard Foing.
A holdszondát 2003. szeptember 28-án bocsátották fel a francia guyanai Kourou űrrepülőteréről egy Ariane-5 rakétával, 2004 novemberében állt rá Hold körüli pályájára.
Az elliptikus pálya holdközeli pontja 300, a Holdtól legtávolabbi pontja pedig 3000 kilométerre van az égitesttől, a szonda 2005 márciusában kezdte meg tudományos megfigyeléseit. Ahhoz, hogy a szonda az előre kijelölt, a Földről látható területen érjen Holdat, a szonda pályáján több módosítást hajtottak végre a németországi Darmstadtban lévő irányító központból. A becsapódás ereje segít majd abban, hogy az általa kivetett anyag elemzésével megállapítsák a talaj fizikai és vegyi tulajdonságait.
A SMART-1 eddig is tett már felfedezéseket. Mérései alapján a tudósok észlelték kalcium és magnézium jelenlétét a Holdon, kimutatták a holdkráterek csúcsainak, vulkanikus síkságainak és a hatalmas becsapódási medencéinek eltérő anyagi összetételét és pontosan feltérképezték a Hold egész felszínét, beleértve annak a Földről nem látható részét is.
A holdszonda révén sikeresen tesztelték a legkorszerűbb űrtechnológiákat és miniatürizálási módszereket, amelyek a továbbiakban jó szolgálatot tehetnek más európai űrmissziókban, például a
A SMART-1 elektronsugaras motorja, amely erős nyomás alatt xenongáz-ionokat bocsát ki, lehetővé tette, hogy a szonda 100 millió kilométert tegyen meg alig 60 liter üzemanyaggal. Tesztelték az OBAN elnevezésű kísérleti rendszert, amely lehetővé teszi majd a jövendő űrjárművek autonóm – földi segítség nélküli – irányítását.
A szonda AMIE rendszerű kamerájának nagy felbontású képei lehetővé tették a Hold eddig nem ismert részletességű tanulmányozását – hangsúlyozták az ESA szakértői.
..
Kapcsolódó cikkeink:
Meghosszabbítják a Voyager-űrszondák működését
A két űrszonda egy-egy mérőeszközének lekapcsolásával spórolnak annyi energiát, hogy a maradék műszerek a 2030-as évekig üzemelhetnek tovább.
Sosem mértek még a 2024-esnél forróbb évet
175 éve állnak rendelkezésre mérési adatok, azóta nem dokumentáltak ennyire forró esztendőt.
Nőni fog Európában a hőséghez köthető halálozás
Ha a jelenlegi úton halad tovább a felmelegedés, 2100-ig akár 2,3 millió európai életet is elveszíthetünk a hőségnek köszönhetően.
Kóbor égitest légkörét vizsgálta a James Webb-űrteleszkóp
A tőlünk mindössze 20 fényévre lévő, SIMP 0136 nevű kóbor égitest légkörének számos részletéről árulkodnak a James Webb-űrteleszkóp (JWST) mérései.
Ezen a szigeten lelt örök nyugalomra a legendás sarkkutató
Déli-Georgia ma a modern kori sarkkutatók és turisták kedvelt helyszíne, egykori bálnavadász településének temetőjében nyugszik Sir Ernest Shackleton.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
