Vasárnap csapódik a Holdba a SMART-1
16 hónapos sikeres küldetését befejezve, vasárnap reggel közép-európai idő szerint 7 óra 41 perckor csapódik a Hold felszínére a SMART-1, az első európai Hold-szonda.
Az egy köbméteres kockához hasonlító, 290 kilogramm tömegű szonda óránként 7200 kilométeres (másodpercenként 2 km) sebességgel ér a Föld útitársának felszínére, a Kiválóság tava néven ismert területre, ahol 3-10 méter átmérőjű kisebb krátert váj majd a becsapódás – tájékoztatta az AFP-t az ESA európai űrügynökség projektigazgatója, Bernard Foing.
A holdszondát 2003. szeptember 28-án bocsátották fel a francia guyanai Kourou űrrepülőteréről egy Ariane-5 rakétával, 2004 novemberében állt rá Hold körüli pályájára.
Az elliptikus pálya holdközeli pontja 300, a Holdtól legtávolabbi pontja pedig 3000 kilométerre van az égitesttől, a szonda 2005 márciusában kezdte meg tudományos megfigyeléseit. Ahhoz, hogy a szonda az előre kijelölt, a Földről látható területen érjen Holdat, a szonda pályáján több módosítást hajtottak végre a németországi Darmstadtban lévő irányító központból. A becsapódás ereje segít majd abban, hogy az általa kivetett anyag elemzésével megállapítsák a talaj fizikai és vegyi tulajdonságait.
A SMART-1 eddig is tett már felfedezéseket. Mérései alapján a tudósok észlelték kalcium és magnézium jelenlétét a Holdon, kimutatták a holdkráterek csúcsainak, vulkanikus síkságainak és a hatalmas becsapódási medencéinek eltérő anyagi összetételét és pontosan feltérképezték a Hold egész felszínét, beleértve annak a Földről nem látható részét is.
A holdszonda révén sikeresen tesztelték a legkorszerűbb űrtechnológiákat és miniatürizálási módszereket, amelyek a továbbiakban jó szolgálatot tehetnek más európai űrmissziókban, például a
A SMART-1 elektronsugaras motorja, amely erős nyomás alatt xenongáz-ionokat bocsát ki, lehetővé tette, hogy a szonda 100 millió kilométert tegyen meg alig 60 liter üzemanyaggal. Tesztelték az OBAN elnevezésű kísérleti rendszert, amely lehetővé teszi majd a jövendő űrjárművek autonóm – földi segítség nélküli – irányítását.
A szonda AMIE rendszerű kamerájának nagy felbontású képei lehetővé tették a Hold eddig nem ismert részletességű tanulmányozását – hangsúlyozták az ESA szakértői.
..
Kapcsolódó cikkeink:
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
