Kockázatos út előtt áll az Opportunity marsjáró
Az Opportunity marsjáró küldetésének egyik legfontosabb állomásához, a Viktória-kráterhez ért. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a kráter belsejében lévő üledékrétegek egykori tavak nyomait jelzik-e, a marsjárónak be kell mennie a kráterbe. Ez viszont könnyen az „életébe kerülhet”.
Az Opportunity robotgeológus elérte a vörös bolygó Viktória-kráter elnevezésű helyét, amely jó ideje izgatja már a marskutatókat. Mivel a kráter oldala nagyon meredek, a terület meghódítása könnyen a marsjáró „életébe kerülhet”. A leereszkedés ezért nagy óvatosságot követel. A következő napok feladata így a kráter körbejárása lesz, hogy a földi irányítók egy biztonságos, lankás átkelőhelyet találjanak a hatkerekű jármű számára.
Közel két évig, egész pontosan 21 hónapig tartott az Opportunity útja a Viktória-kráterhez. Útja során sivatagos tájon haladt keresztül. Egyszer majdnem véget is ért „marsi pályafutása” – hetekig tartott, mire a földi irányítás segítségével sikerült kiszabadulnia egy homokdűne fogságából.
Habár a kráter belsejébe tervezett utazás hasonló kockázattal jár, a NASA mégis kitart döntése mellett, ugyanis amennyiben az alászállás sikerül, az eddigi legértékesebb információkat gyűjtheti be a Mars múltjáról. A Viktória-kráter negyvenszer nagyobb, mint az Eagle-kráter, amelyben az Opportunity landolt, illetve ötször szélesebb, mint az Endurance-kráter, melynek bejárása és feltárása 2004-ben, hat hónapjába telt a marsjárónak.
Csaknem két éve szolgálatban
A 800 méter átmérőjű és közel hetven méter mély becsapódási kráter belsejében vastag üledékréteg látható. A kutatók feltételezik, hogy az üledék egykori sekély tavakból maradt vissza. Ez pedig bizonyíték lenne arra, hogy valamikor jelentősebb mennyiségű víz volt a vörös bolygó felszínén.
„Ennek az üledékrétegnek az elérése és vizsgálata az Opportunity küldetésének legfontosabb és legeredményesebb szakasza lenne”- nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Ray Arvidson, a St. Loiusi Washington Egyetem geológusa. Mivel a kráter belsejének nagy részét igen magas, finomszemcsés anyagból álló dűnék borítják, a marsjáró könnyen benne rekedhet.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a következő hónapban a Mars – a Földről nézve – a Nap árnyékterében lesz, ami rontja az Opportunityvel való kapcsolattartást. Ez alatt az idő alatt a robotnak egy helyben várakozva kell adatokat gyűjtenie, és csak miután a Mars kijut a Nap árnyékteréből, akkor indulhat el a kráter belsejébe.
A Viktória-kráter az Opportunity felvételei alapján (NASA)
Az Opportunity és robottársa, a Spirit 2004. januárjában értek „marsot”. A Spirit 2004. január 3-án a Guszev-kráterben, az Opportunity pedig három héttel később a Mars másik oldalán, a Meridiani-fennsíkon szállt le. A 820 millió dolláros küldetés célja annak kiderítése volt, hogy borította-e valaha víz a bolygó felszínét, azaz megvolt-e az elméleti lehetősége annak, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is kialakuljon az élet. A NASA nemrégiben újabb egy évvel meghosszabbította a két marsjáró küldetését.
Kapcsolódó cikkeink:
Nézzen körbe a Marson!
Már egy éve kutakodnak a robotgeológusok a Marson
Kiszabadult a homok fogságából a marsi robotgeológus (Képpel!)