Nem nyugszik az indonéziai iszapvulkán
Indonéziában egy négy hónappal ezelőtt aktívvá vált iszapvulkánból kiömlő forró anyag négy falut öntött el Jáva-sziget keleti részén. Geológusok szerint a folyamat valószínűleg nem áll le, így érdemes elgondolkodni a hosszú távú gazdasági hasznosításon.
Az indonéz kormány szerint a probléma megoldására egyelőre a legjobb módszer, ha az iszapot a tóból átpumpálják a tengerbe. Hosszú távú megoldásként viszont az iszap gazdasági hasznosítását tervezik, egyrészt az egészségügy, másrészt az építőipar és az energetika területén.
Lehet hogy az ötlet kitűnő, és hosszútávon akár eredményre is vezet, de egyelőre nem vigasztalja meg azt a mintegy 11 ezer helyi lakost, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat, miután májusban egy geológiai furat közelében lévő mélyedésből forró iszap és gáz tört fel. A fortyogó anyag négy falut és húsz gyárat öntött el. Az iszapkiömlés azóta is folyamatos, naponta mintegy 125 ezer köbméter utánpótlás érkezik. Szerencsére az eseménynek eddig nem volt halálos áldozata.
A fúrást végző cég – PT Lapindo Brantas – kész kifizetni az okozott kár, és az áttelepítés költségeit, ami a kormány becslései szerint 160 millió dollár körül mozog.
A gátak mögé szorított iszap bármikor „kitörhet”
”Nehéz megjósolni, hogy mikor áll le az iszapfolyás” – nyilatkozta Adriano Mazzini, a svédországi Osló Egyetem geológusa a helyszíni vizsgálat után. „Jelenleg sebtében felépített gátakkal próbálják megakadályozni, hogy az anyag továbbfolyjon távolabbi területekre is, a töltések fala viszont bármely pillanatban átszakadhat. A másik problémát az jelenti, hogy a töltés miatt a vulkáni anyag felhalmozódik, és növekvő nyomást gyakorol a földfelszínre, így szinte benyomja a talajt a vulkán „olvasztótégelyébe”, további anyagutánpótlást biztosítva.”
Az októberben beköszöntő esős évszak tovább súlyosbítja a helyzetet, ezért a kormány engedélyezte, hogy átpumpálják az iszap egy részét a közeli Porong folyóba, amely majd a tengerbe szállítja a forró anyagot. Ezt a módszert korábban környezetvédelmi okok miatt elvetették, ugyanis még nem egyértelmű, hogy az iszap tartalmaz-e mérgező anyagot, habár iszapvulkánok keletkezhetnek tengerekben is.
A terület elöntés után
„Ez az intézkedés legfeljebb csak átmeneti megoldást jelent, ugyanis nem lehet a végtelenségig folytatni a töltésépítést és az iszap kipumpálását. Ugyanakkor az iszap idővel lerakódik a folyómederben, akkor majd meg kell oldani annak az eltávolítását is. Ehelyett inkább a hasznosítást kellene előtérbe helyezni” – hangsúlyozzák a szakértők.
A területen lévő iszapot és földet többek között a téglagyártásban lehetne hasznosítani. A forró gázt pedig meg lehetne „fogni” és geotermikus energiaként hasznosítani. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az iszap nem ártalmas az emberi egészségre, a terület gyógyfürdővé válhat. Ugyanakkor a terep kiválóan alkalmas kutatásra, az iszapvulkánokról való információk bővítésére is.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
