Rekord gyorsasággal növő aranytelér
Pápua Új-Guinea területén rekord idő alatt képződött a világ eddig ismert legfiatalabb aranytelére. A mintegy 1300 tonna arany alig 55 ezer év alatt jött létre.
A Ladolam telér becslések szerint mintegy 1300 tonna aranyat rejt, ezzel nem csak a világ egyik legfiatalabb, de egyben egyik legnagyobb aranykiválásáról van szó, amely ráadásul földtörténeti viszonylatban szinte a szemünk előtt alakult ki.
Az arany hidrotermális működés során (a magma kristályosodási folyamatának záró szakaszában) felszínre kerülő forró vízből rakódik ki. A telér egy kialudt vulkánban található, ahol a vulkáni kitörés során keletkezett hasadékban lecsökkent nyomás szabad utat enged az ásványi anyagokban gazdag vulkáni gőzöknek, gázoknak.
A Pápua Új-Guineához tartozó Lihiri-szigeten lévő Ladolam jelenleg az egyetlen ismert, aktív hidrotermális arany lerakódás. Becslések szerint, a hasadékban lévő mintegy 1300 tonna arany 55 ezer év, vagy annál rövidebb idő alatt rakódott le – derül ki az új-zélandi Auckland Egyetem kutatócsoporja által a Science című szaklap legújabb számában közzétett tanulmányból.
A hidrotermális folyamat akkor indul meg, amikor a nyomás és a hőmérséklet csökkenésével a felfelé áramló víz(gőz) a kritikus pont alá kerül (375 Celsius fok), és az így telítetté vált oldatból kicsapódnak a különböző fémek. A folyamat során az arany akkor válik ki, amikor a forró víz hőmérséklete mintegy 250 Celsius fok alá csökken. A kutatók számítása szerint évente mintegy 25 kilogramm arany képződik a Ladolam telérben.
Szinte teljesen szabályos kör alakú erdő nő egy vulkán körül
Az új-zélandi vulkán körül található erdő formája nem a véletlen műve.
Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással
A tavi jég sok helyen a téli sportok szerelmesei vagy épp a közlekedők számára jelent fontos helyszínt.
Különös, zebracsíkos követ talált a Perseverance marsjáró
A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
