Földrengést okoznak a heves esőzések?

Okozhatnak-e földrengést a heves esőzések? Ez a kérdés már régóta komoly vita tárgyát képezi a földtudomány szakemberei körében, ám eddig nem sikerült sem kellően alátámasztani, sem megcáfolni. Úgy tűnik, most német kutatóknak elsőként sikerült igazolniuk tényleges összefüggést a két jelenség között. Kutatásaik során ugyanis több napi heves esőzést követően jóval több rengést észleltek, mint száraz idő után.

„A rengés oka, hogy az esőzések nyomán a kőzetbe beszivárgó víz hatására sokszorosára nő a nyomás a kőzet pórusaiban” – véli Sebastian Hainzl, a Potsdami Egyetem fizikusa és a Müncheni Egyetem földtudományi szakértője.

A kutatók a bajor Alpok 1775 méter magas csúcsa, a Hochstaufen környékén vizsgálták a jelenséget. Itt évente több mint ezer kisebb rengés figyelhető meg. Ezek zöme a nyári hónapokra esik, amikor a legtöbb a csapadék. Az eső hatására a rengések száma napi egy-kettőről akár negyvenre is megugorhat – írják a kutatók a Geophysical Research Letters című szaklapban.

Ahhoz, hogy a lehullott csapadék és a rengések közötti összefüggést feltárják, a kutatók megvizsgálták, hogyan változik eső után a kőzetben a nyomás, és ebből megpróbálták előre jelezni a várható rengések számát és erősségét. Az előrejelzés nagyon jól fedte a ténylegesen mért értékeket.

A felszínen csak alig néhány földrengés érezhető a térségben, azok is nagyon kis erejűek. A Richter-skála szerinti hatos vagy annál nagyobb erejű rengéstől nem kell tartani a Hochstaufen környékén, ugyanis nincs akkora feszültség a kőzetlemezben, amely ilyen nagy erejű rengést kiválthatna. A keletkező feszültség levezetésére pedig „elegendő” a sok apró rengés is – állítják a szakértők.

„Más lenne a helyzet, ha évtizedeken keresztül nem esne eső, és nem jutna víz a felszín alá. Akkor ugyanis olyan mértékű feszültség halmozódna fel, amely kiadós esőzéseket követően csak hatalmas földrengésben tudna felszabadulni” – nyilatkozta Joachim Wassermann, a Müncheni Egyetem Geofizikai Obszervatóriumának munkatársa a Spiegel Onlinenak.

A víztározók és a gleccserek mint potenciális veszélyforrások

Hasonló elv alapján nagy méretű víztározók feltöltése is okozhat földrengést. Jó példa erre az indiai Koyna víztározó, ahol 1967-ben – öt évvel az átadás után – egy, a Richter-skála szerint 7-es erősségű rengés következett be a felszínen lévő hatalmas mennyiségű víz okozta nyomás, illetve a beszivárgó víz miatt. Az átszakadt gát mintegy kétszáz ember halálát okozta. Szakértő szerint ebben az esetben is komoly szerepet játszott a víz, még ha utólag nehéz is kimutatni a hatását. Olvadó gleccsereknél okozta nyomásnövekedés is vezethet hasonló eseményekhez.

Geológusok már régóta feltételezik, hogy összefüggés van a kőzet pórusaiban bekövetkező nyomás növekedése és a földrengések között, eddig viszont úgy vélték, hogy a lehulló csapadékból származó víz nem elegendő ilyen nagy erejű változáshoz.

Magyarországhoz hasonlóan Németországban sem kell komolyan aggódni a földrengések miatt. A kutatók szerint viszont azokon a területeken, ahol gyakoriak a nagy erejű földrengések, a heves esőzéseknek komoly hatása lehet, ugyanis a sok csapadékvíz hosszú idő alatt mélyebbre szivárog, ami erősebb rengésekhez vezethet.