Káprázatos felvételt készített a Napról a Hinode
Elkészítette az első méréseket és képet a szeptember közepén fellőtt, Hinode névre keresztelt napszonda.
Az eredetileg Solar-B névre hallgató, majd Hinode (napkelte) nevet kapott napszondát szeptember 22-én a Japán Űrkutatási Hivatal (Jaxa) lőtte fel a kyushui Uchinoura Űrközpontból.
A szonda feladata a napfoltok és napkitörések tanulmányozása. A kutatásban amerikai és brit szakértők is részt vesznek.
A Hinode fedélzetén három teleszkóp található: egy, a napfoltok mágneses terét vizsgáló műszer, egy röntgen teleszkóp (XRT), valamint a Szoláris Optikai Teleszkóp (SOT), amely nagy felbontású, részletes képeket készít központi csillagunk felszínéről.
Az első felvételt október 28-án készítette a szonda. A második ábrán látható, hogy a mostani felvétel jóval részletesebb képet ad a Nap felszínéről, mint az 1995-ben készült elődje, így remélhetőleg több információval szolgál majd a kutatók számára.
A három évig tartó projektnek több célja is van. A kutatók egyrészt szeretnék megérteni a napfoltokat „működtető” mágneses mezők változását. Emellett fontos lenne, ha a Hinode segítségével nyert adatok alapján, előre lehetne jelezni a napkitöréseket. A napkitörések során kiszabaduló sugárzásnak és részecskéknek ugyanis nem csekély hatásuk van a Föld környezetére. Gondolhatunk itt a rádióhullámok zavarására, a műholdak elektronikájában okozott károkra, vagy az űrhajósokra gyakorolt negatív egészségügyi hatásokra.
Képek forrása: Japán Űrkutatási Hivatal
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
