Egy nagyszerű marskutató veszett el

2006.11.22.Admin

National Geographic Magyarország

Már november 2. óta nem sikerül visszaállítani a kapcsolatot a Mars Global Surveyor (MGS) elnevezésű marskutató űrszondával, s bár tovább próbálkoznak, a szakemberek kevés reményt fűznek ahhoz, hogy a marskutató űrszondák közt működési csúcsot tartó MGS megkerülhet - olvasható a NASA honlapján.

Valószínű, hogy az egyik napelem elromlott, forgásképtelenné vált, s emiatt az űrszonda nem termel elég energiát a kommunikációhoz. A hiba okát tovább vizsgálják, s a mentési tervben az is szerepel, hogy a Mars körül keringő másik űrszondával, a Mars Reconnaissance Orbiterrel (MRO) próbálják “lencsevégre kapni” az MGS-t, hogy megtudják, mi történhetett vele.

A másik lehetséges módszer, hogy parancsot küldenek az MGS-nek, hogy egy olyan adóberendezést használjon, amelynek jeleit veheti a két marsjáró – az Opportunity és a Spirit – közül valamelyik. “Ha realisták akarunk lenni, meg kell mondani, hogy már végigjártuk a kommunikáció helyreállításának legesélyesebb lehetőségeit, és most szembe kell néznünk azzal, hogy megszakad az MGS által küldött fantasztikus tudományos információk áradata” – mondta a NASA marskutatási programjának egyik vezetője.

Az MGS-t 1996. november 7-én bocsátották fel, és 1997. szeptember 11-én kezdett keringeni a Mars körül. A kutatómunkát 1999 áprilisában indította meg. Az eredeti terv úgy szólt, hogy egy marsi évig (azaz csaknem két földi évig) vizsgálja a vörös bolygót, de mivel rendkívül értékes adatokat szolgáltatott, a NASA négyszer is meghosszabbította küldetését.

“Az MGS minden várakozást felülmúlt. Az eddigi legeredményesebb küldetést hajtotta végre a Mars kutatása során, és továbbra is számos felfedezéshez járulhat hozzá, mivel megfigyeléseinek tárházát még éveken át elemezzük – mondta Michael Meyer, a NASA marskutató programjának egy másik vezetője.

Az MGS felfedezései közül néhány példa:

Vízmosásokat talált a Mars számos olyan lejtőjén, ahol alig akad becsapódás okozta kráter. Ez azt mutatja, hogy a vízmosások földtani mértékkel mérve fiatalok, és azt bizonyítják, hogy nem is olyan régen még víz volt a Marson.

Infravörös berendezésével olyan ásványi koncentrátumokra bukkant, amelyek gyakran nedves körülmények között jönnek létre. Ez a felfedezés tette lehetővé, hogy az Opportunity leszálló helyéül egy hematitban gazdag területet válasszanak ki.

Lézeres magasságmérővel, – a marskutatás történetében először -, elkészítette a Mars teljes területének topográfiai térképét. Ezzel számos olyan kráterre derített fényt, amelyek részben vagy egészben betemetődtek, valamint olyan kanyonokra, amelyek a sarki jégrétegek alatt rejtőznek.

Maradvány mágneses mezőket mutatott ki, ami arra utal, hogy a Marsnak valaha a Földéhez hasonló átfogó mágneses mezeje lehetett, amely védte a halálos kozmikus sugárzásoktól.

Legyezőszerű alakzatot talált, amely a kutatók szerint folyódelta lehetett, ami ugyancsak arra utal, hogy a Marsot egykor jelentős vízmozgás jellemezte.

Működésének hosszú ideje lehetővé tette, hogy az MGS három egymást követő marsi nyáron át kimutassa, hogy a bolygó déli sarkán lévő széndioxid-jég mennyisége egyre csökken, s ez arra utal, hogy a Marson szintén éghajlatváltozás van folyamatban.