Melyik a Föld legforróbb pontja?
A NASA új térképe bemutatja a Föld egyes pontjain a talajszinten mért legmagasabb hőmérsékleteket 2003-2005 között.
A meteorológiai-állomások statisztikái szerint az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1922. szeptember 13-án a líbiai El Aziziában mérték: 57, 8 Celsius fokot mutattak ekkor a hőmérők.
Az időjárás-állomások azonban elszórtan helyezkednek el, így a kutatók régóta gyanítják, hogy nagy valószínűséggel ennél forróbb pontja is van a Földnek. Az amerikai űrhivatal Aqua műholdja helyi idő szerint 13 óra 30 perckor, azaz a nap közel legmelegebb időszakában repül át nap mint nap felettünk, így az általa mért felszíni hőmérsékletek sokkal átfogóbb képet adnak ma már bolygónk hőmérsékleti viszonyairól, mint az időjárás-állomások.
Mindnyájan sétáltunk már forró nyári napon homokban vagy betonon – éreztük, hogy a talaj hőmérséklete sokkal magasabb, mint fejmagasságban a levegőé. Szélsőséges esetben a talajszinti hőmérséklet akár 40 Celsius fokkal is magasabb lehet, mint az időjárás-állomások által mért érték.
Az alábbi térkép a Föld egyes pontjain az Aqua műhold által 2003-2005 között mért legmagasabb felszíni hőmérsékletet mutatja. A legforróbb helyeket világos lilával jelölték – nem meglepő módon a kopár vagy gyér növényzettel rendelkező sivatagok ezek a területek. Főleg Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Ausztráliában valamint Észak- és Dél-Amerika kis részein találjuk őket.
Az Amazonas-menti valamint a kongói esőerdők, illetve Észak-Amerika és Eurázsia mérsékelt övi erdőinek talajszinti hőmérséklete jóval alacsonyabb. A térképen sötétlilával jelölték ezeket a területeket. Még hűvösebb van a tengerszint feletti nagy magasságokban, mint például a Tibeti-fennsíkon vagy a hegygerinceken. Leghidegebb a felszín az Északi- és a Déli-sarkvidék jég fedte területein.
És hol van akkor a Föld legforróbb pontja? Az Aqua műhold mérése szerint 2004-ben és 2005-ben a legmagasabb felszíni hőmérsékletet, 70.7 Celsius fokot az iráni Lut sivatagban mérték. 2003-ban viszont Ausztráliában volt a legmelegebb: 69.3 Celsius fokra „izzott” fel a talaj.
A statisztikákon túl az ilyen térképek abban is segítenek a kutatóknak, hogy nyomon kövessék a felszín növényzettel való borítottságának változásait. Az erdőkkel fedett területek jól láthatóan hűvösebbek, mint a lecsupaszított földek, azaz, ahol kivágják a fákat, a talajszint hőmérséklete emelkedik. A változás megfigyelhető például az Amazonas-mentén, ahol az esőerdők sötétlilájába délről világosabb foltok keverednek, jelezve az erdők gyors ütemű irtását.
Új módszerekhez vezethetnek a DART küldetés tapasztalatai
2022 szeptemberében a DART küldetés során azt tesztelték, miként lehet eltéríteni egy kisbolygót, a teszt adatainak elemzése új stratégiák kidolgozásához vezettek.
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
