A NASA nemzetközi kutatóállomást épít a Holdon
Az Egyesült Államok a 2020-as években nemzetközi kutatóállomást fog építeni a Holdon - jelentette be hétfőn a floridai Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontban Scott Horowitz, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA főigazgatójának tudományos kutatásokért felelős helyettese.
A szakember egyelőre nem közölt részleteket az ambiciózus terv megvalósításának mikéntjéről. Azt azonban elmondta, hogy a bázist a Hold valamelyik sarkvidékén, valószínűleg az északin építik fel. Az égitest mindkét pólusa több szempontból is kedvezőbb arra, hogy emberek lakhelyéül szolgáljon, mint a Hold más területei.
A sarkvidékek több napfényt kapnak, mint más Hold-térségek, vagyis az állomás műszerei kedvezőbb hőmérsékleti viszonyok között tudnak majd működni. Az is fontos szempont, hogy – mint azt már korábban kimutatták – a Hold mindkét sarkvidéki krátereiben nagy mennyiségben található fagyott állapotban lévő hidrogén és vízjég. Ezeket az anyagokat az állomáson dolgozók hasznosítani tudják.
A mostani elképzelések szerint a bázis lakói 2024-től váltásokban fognak élni az állomáson. Eddig 12 ember járt a Holdon az 1969 és 1972 között lebonyolított amerikai Apollo-program keretében. Ezek az űrhajósok csak néhány órát, illetve néhány napot tartózkodtak a Föld égi kísérőjének a felszínén, és mindannyian amerikaiak volt.
A tervezett kutatóállomás megépítése után azonban más nemzetek polgárai is eljuthatnak a Holdra, és huzamosabb ideig élhetnek is ott.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
