Hófödte hegyekre bukkantak a Titánon

A Cassini űrszonda egy 150 kilométer hosszan húzódó hegyvonulatot kapott lencsevégre a Titánon. Az 1600 méter magas, „havas” csúcsokat feltehetőleg fagyott metán borítja.
Idén nem ez az első felvétel a Titánról, amely eddig ismeretlen, ámde igen érdekes részét fedi fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának. Az év folyamán fény derült már a felszínt borító dűnékre, metán tavakra, most pedig egy magas hegyvonulat bontakozott ki a képeken.
A Cassini október 25-én készítette a felvételt – a Sierra Nevadára asszociálva – Sierra Titánnak nevezett hegyről. Habár az 1600 méter magas hegyvonulat messze elmarad az Alpoktól, geológusok számára fontos bizonyítékot jelenten arra nézve, hogy egykor hatalmas erők – talán a földihez hasonló lemeztektonika – alakították a hold felszíntét.
Korábban már az európai Huygens űrszonda felvételein is felismerhetők voltak hegyszerű domborzati elemek, de a felvétel jóval homályosabb volt, és hegyek is kisebbnek tűntek, mint a jelenlegi képen. A mostani eredmény a kutatókat is meglepte, ezért többször is ellenőrizték a felvételt. Mivel a Cassini két típusú felvételt készít (radar- és infravörös) ezek elemzésével a kutatók megbizonyosodhattak a felől, hogy valóban hegyvonulatról van szó. Az infravörös felvételen elkülöníthető a hegy árnyéka, a radarfelvételen pedig kirajzolódott a hegy formája. A kép felbontása 400 méter pixelenként.
A csúcsokat borító „fehér folt” nem igazi hó, hanem feltehetőleg fagyott metán. A Titán felszínén ugyanis -180 C uralkodik. A kutatók feltételezik, hogy a Föld egykori geológiai és klímaviszonyai hasonlítanak a mai Titánéhoz.
Július végén az ESA és a NASA kutatói feltételezett metán tavakra és folyókra bukkantak, amelyek úgy tűnik a földihez hasonló módon alakítják az égitest felszínét.
Idén nyáron egy új tudományos publikáció – a Nature című lapban – az égitest felszínén lévő metán-esőről számolt be. Egy másik szintén ez évi felfedezés volt a hold felszínét borító dűnék sora, amelyek feltehetőleg nem homokból állnak, de a felszínen uralkodó szélnek köszönhetően alakultak ki. Pontosabb adatokat viszont csak egy újabb felvétel kiértékelésével tudhatnak meg a szakértők.
Kapcsolódó cikkeink: