Káprázatos kettős ciklon Izland fölött
A ciklon szó hallatán leginkább a pusztító erejű trópusi ciklonok jutnak eszünkbe, holott ez az alacsony légnyomású képződmény gyakran előfordul a közepes és a magas szélességi övben is.
Ilyen mérsékelt övi ciklon látható Izland felett ezen a felvételen, amelyet 2006. novemberében a NASA Terra műholdja készített.
Mivel a ciklon középpontjában alacsonyabb légnyomás uralkodik, mint a környező területen, a levegő a légörvény belseje felé áramlik, mégpedig – a Föld forgásából adódó Coriolis-erő hatására – az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a déli féltekén pedig azzal megegyező irányban. A légörvény centrumában történő összeáramlás és a levegő felfelé áramlása miatt, a ciklonokra intenzív felhő- és csapadékképződés jellemző.
A műholdfelvételen is jól látható a két légörvény forgási iránya. A két légörvény közül a keleti, vagyis a Skócia és Izland közötti tűnik erősebbnek.
A ciklont vastag felhő borítja, amely Izland két oldaláról, V alakban türemkedik be a légörvénybe, mutatva a ciklont kialakító, a hideg levegőbe benyomuló meleg légtömeg útját. A szárazföld fölött kevésbé felhős az ég, így halványan kivehető a sziget körvonala.
A mérsékelt övi ciklonok a sarkvidéki és a mérsékelt övi légtömegek határán keletkeznek, elsősorban az Atlanti- és a Csendes-óceán fölött. Mivel a mérsékelt övben uralkodó nyugatias áramlás miatt nyugatról kelet felé haladnak, komoly szerepet játszanak a kontinensek éghajlatának alakításában, jelen esetben, Európáéban.
A képen látható térségben egész évben jellemző a ciklonok jelenléte, a jelenséget izlandi minimumnak nevezik. Ennek hatására elsősorban tavasszal Európa, s így hazánk fölé csapadékos légtömeg érkezik.
Kapcsolódó cikkünk:
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Egy ősi becsapódás kibillentette a Ganymedest
A Naprendszerben létező legnagyobb hold a Jupiter körül keringő Ganymedes, amelyet 4 milliárd éve ért súlyos kozmikus baleset.
Telihold és részleges holdfogyatkozás lesz
A fogyatkozás 18-án hajnalban zajlik majd, azonban érdemes így is megnézni, mivel a következő hazánkban 2025 szeptemberében lesz csak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
