Műholdkép az olvadó tundráról
Talán sehol máshol a világon nem látható annyira a klímaváltozás hatása, mint a sarkvidéki területeken. A kutatók szerint a szibériai tundrán az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a permafroszt kiterjedése.
A Léna a Bajkál-tó közelében ered, és mintegy 4400 kilométer megtétele után, számos mellékágra szakadozva ömlik a Laptyev-tengerbe. Valószínűleg nem sok ember látta eddig közelről ezt a területet,
az amerikai űrhivatal Terra műholdja által megörökített vidék ugyanis igen távol van a lakott területektől. A legközelebbi nagyváros, Jakutszk több mint ezer kilométerre, délre fekszik a deltától.
A kutatók számára a Léna-delta különösen érdekes terület, mivel a sarkkörön túl fekszik, így az év hat hónapjában gyakorlatilag befagy. Ezen a 2005 júliusában készült felvételen egy tipikus nyári esetet látunk: a delta felolvad, és termékeny vizivilággá változik.
A mintegy 32 ezer négyzetkilométer kiterjedésű deltavidék kitűnő élőhelyet biztosít az arktikus élővilágnak, elsősorban vándormadarak ezreinek. Ma ez a deltavidék Oroszország legnagyobb természetvédelmi területe, és egyben az UNESCO Világörökség része.
A biológusok mellett a klímakutatók számára is megfelelő kutatási terep, ugyanis a tengerbe ömlő vízhozam, és az állandóan fagyott talaj vastagsága alapján nyomon követhetik, milyen hatással van a klímaváltozás a területre.
Világviszonylatban a sarkvidéki területeket érinti a legérzékenyebben a klímaváltozás: legújabb becslések szerint az északi sarkvidék jege 2040-re akár teljesen eltűnhet, ha a jelenlegi tendencia folytatódik.
A kép bal alsó részén látható a Léna fő ága és három hatalmas mellékág, amelyek északkelet felé haladnak, és további kisebb ágakra szakadnak. A rikító zöld területek a zöldellő tundrát jelzik, a fehér foltok pedig az áradások által elöntött területeket.
Nyáron ugyanis a fagyott talaj felső 20-40 centiméteres része felenged, és mocsárvilággá, tóvidékké változtatja a tundrát. A felolvadt rész alatti permafroszt (fagyott talaj) viszont szigetelőrétegként szolgál, vagyis nem engedi a mélybe szivárogni az olvadékot. Egy vizsgálat szerint 1970 és 2002 között az észak-szibériai olvadékvízből keletkező tavak száma 11 százalékkal csökkent.
Ennek hátterében a kutatók a permafroszt eltűnését sejtik, vagyis a globális felmelegedés hatására a talaj nyáron teljesen felolvad, ezért a felszíni olvadékvíz el tud szivárogni a mélybe, és nem gyűlik össze a felszínen.
Kapcsolódó cikkeink:
Fókuszban a műanyagszennyezés
Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben.
Kanada füstben
Az észak-amerikai országban már május elején megkezdődött a nyári erdőtüzek szezonja, a füst pedig igen távolra ér.
Expedíciót a Kárpátok erdeinek védelméért
A Greenpeace öt országot érintő, 40 napos expedíciót indított a Kárpátok erdeinek védelméért, miután a környezetvédő szervezet 2022 őszén műholdas felvételek elemzésével óriási pusztítást tárt fel a határokon átívelő hegyvonulat erdeiben - közölte a Greenpeace Magyarország az MTI-vel.
Különös múltról árulkodnak az antarktiszi kövek
A Thwaites-gleccser alatti kőzetrétegből kiemelt minta vizsgálata meglepő eredményt adott.
Hat napon át nem érték el az Ingenuity marsi helikoptert
Az irányítók próbálkozásai végül sikerrel jártak, ám néhány álmatlan éjszakát így is okozott a Ginny becenevű járgány.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
