Pazar kép a Tejút előtt pózoló Marsról

A Rosetta jelenleg a vörös bolygó felé halad, hogy február 25-én olyan közel kerüljön hozzá, hogy a Mars parittyahatását kihasználva folytassa útját a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. A Marssal való randevú után a Rosetta a Föld felé halad majd, és novemberben a Föld parittyahatását kihasználva halad majd tovább.

A Rosetta űrszondát az Európai Űrhivatal 2004 februárjában indította útnak. Célja a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amellyel – többször élve a Föld és a Mars parittyahatásával – 2014 augusztusában randevúzik. A találkozás a Naptól 3, 6 CSE távolságban történik, és útközben a szonda elhalad majd a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett is (2008-ban és 2010-ben).

A Rosetta-szonda az űrtörténelem több első helyére is pályázik. Először is teljes egészében napenergiával éri el távoli célpontját, amelyhez az eddig az űrbe bocsátott legnagyobb napelemeket használja. A 14 méter hosszú elemek teljes sugárzásgyűjtő felülete 64 négyzetméter. Még a világűr olyan területein is, ahol a napsugárzás a földi szint 4 százaléka, képes elegendő energiát termelni.

Ezentúl a Rosetta lesz az első szonda, amely a fenti módon randevúzik üstökössel, továbbá az első, amely leszállóegységet (a közel 100 kilogrammos Philaet) is lebocsát. A Rosetta első abból a szempontból is, hogy egy üstökösnek a teljes átalakulását végigköveti: a Jupiter közeléből egészen a Naprendszer belső részéig kíséri az égitestet.