Ukrajna és Románia tengeri határvitában

Az Ukrajnához tartozó mintegy 17 hektáros sziget állapota döntő tényező lehet a két ország felségvizeinek kijelölésekor. A szigetet Bukarest sziklának tekinti, melyen sem víz, sem növényzet nem található, és ez szerint kéri a tengeri határ megállapítását.

Ukrajna viszont a lakott területeknek megfelelő elbíráláshoz ragaszkodik, és igényt tart a szigethez tartozó felségvizekre, illetve kontinentális talapzatra is. A 662 méter hosszú, 440 méter széles sziklaszigeten korábban csupán egy katonai radarállomás személyzete tartózkodott, de – érdekeit felismerve – Ukrajna az elmúlt években megpróbálta benépesíteni a területet. Az ukrán ProUA hírügynökség szerint jelenleg a szigetnek 155 lakója van, akik közül ötvenen katonák. Leonyid Kucsma elnöksége idején bankfiókot is nyitottak a szigeten.

A vitatott, 14 ezer négyzetkilométeres tengerfelület 2001-ben vált fontossá a két ország számára, amikor kanadai kutatók a tengerfenék alatt jelentős földgáz- és kőolajtartalékokra bukkantak. Az ukrán megbízásból végzett próbafúrások kimutatták, a tengerfenék alatti készletekből Ukrajna földgázfogyasztásának felét, kőolajfogyasztásának pedig a negyedrészét lehetne biztosítani. Az 1997-ben kötött román–ukrán alapszerződés megkerülte a határok kényes kérdéseit. Az ugyanabban az évben hozott határkijelölési megállapodásban is a román fél csak azt erősítette meg, hogy a Kígyók szigete Ukrajnához tartozik, az ukrán fél pedig kötelezte magát, hogy nem telepít támadó fegyvereket a szigetre. A részletekről több tucat tárgyalási fordulót tartottak, de nem tudtak megállapodni.

A román fél 2004. szeptember 16-án egyoldalúan fordult a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. Bukarest azt kérte, hogy a nemzetközi joggyakorlat alapján járjanak el a kérdésben. Hágában várhatóan 2008 végén hoznak ítéletet a két ország közötti vitában.

Forrás: Krónika >>