Lebontották a földalatti vasfüggönyt
Eltávolították azt a föld alatti rácsot, amelyet az aggteleki Baradla-barlang és a domicai cseppkőbarlang között állítottak még 1932-ben. Ez a két barlang a föld alatt határon is átnyúló, összefüggő rendszert alkot, ezért helyeztek el egykor, biztonsági okokból, a rácsot a szlovák–magyar határra.
A Hosszúszótól Jósvafőig 25, 5 kilométer hosszúságban húzódó Domica-Baradla földalatti járatrendszerbe két oldalról lehet bejutni. A barlangrendszer a földalatti patakok által formált, helyenként hatalmas folyosóinak, cseppkőképződményeinek, értékes állatvilágának és gazdag természeti leleteinek köszönhetően, meghatározó természeti kincsévé vált a Szlovák-karszt és az Aggteleki-karszt földalatti világának. 1995-től a Világörökség részét képezi, 2001-től pedig mint kiemelten jelentős földalatti vizes élőhelyet ramsari területté nyilvánították
1932. augusztus 21-én Kessler Hubert és Sandrik József a Baradla-barlang, Styx-patakának járatán keresztül átjutott a szlovákiai Domica-barlangba, bizonyítva a két járatrendszer összefüggését, és felfedezve egyúttal a világon egyedülálló átjárható barlangi országhatárt. (Az átjárhatóság természetesen csak virtuális, mivel az országhatár ezen a szakaszon jelenleg sem léphető át, engedélyezett határátkelő hiányában.) A földalatti államhatárt rövidesen határkővel jelölték, majd ráccsal zárták el.
A II. világháborút követően kialakult sajátos viszonyok között felmerült a gyanú, hogy a barlangjáratot csempészetre is használhatják. Ezért 1948-ban, egy határőrségi ellenőrzést is tartottak a Styx-ágban az országhatárig. A Jakucs László vezette kalandos expedíció végül csak határsértést követően keveredett ismét a felszínre, mivel a magyar barlangszakasz vizes járatain, szifonjain történő visszatérést nem kockáztatták meg, hanem a Domica-barlangon keresztül, a szlovák oldalon jöttek ki, áthágva a meglévő rácsokon.
Igaz a Styx-ág mint csempész útvonal nem nyert bizonyítást, viszont az ellenőrzés eredményeként újabb rács került az országhatárra. Ez zárta le végül is a járatot a következő 60 évre. A „rácstörténet” végeredménye három vasszerkezet lett. Egy a szlovák-, egy a magyar szakaszon, és egy az országhatáron. Megalkotva ezzel a „Vasfüggöny” olyan sajátos földalatti verzióját, amely két azonos blokkba tartozó országot választott el.
Nem lesz könnyebb a határátkelés
Az új idők változásainak következtében vált lehetővé a barlangi államhatáron lévő nyithatatlan rács lebontása, a jelképes határnyitás, melyet szlovák-magyar közös akció keretében sikerült megvalósítani. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Szlovákiai Barlangigazgatóság által szervezett eseményen mindkét fél képviselői jelen voltak – írja a Greenfo hírportál.
A rácsnak a múltban nem sok jelentősége volt, viszont jelenlegi eltávolítása sem könnyíti meg a határátlépést. A hatályos jogszabályok ugyanis a barlangban is érvényesek, tehát jelenleg nem léphető át az országhatár a föld alatt sem. A földalatti országhatár a Domica-barlang felől viszonylag könnyen megközelíthető, ellentétben a Baradla-barlang Styx-ágának vizes, szifonokkal tagolt, nehezen járható részével. Az átjárhatóság biztosítása elsősorban biztonsági okból fontos a kutatók számára.
A barlang továbbra is csak az eddig kijelölt szakaszon látogatható, mind a szlovák, mind a magyar oldalon. A látogatható szakasztól a rács nagyon messze, több száz méterre van -olvasható az Aggteleki Nemzeti Park honlapján >>.